A tünetek súlyossá válása után a betegség lefolyása már többé-kevésbé függetleníti magát a vírus jelenlététől.
Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnjön az új koronavírus, tényleg lehet jobban terjedő változata, és ne tekintsünk csodaszerként az antivirális gyógyszerekre – mondta a Qubitnek adott interjúban Müller Viktor, az ELTE TTK Elméleti Biológiai és Ökológiai tanszékének tudományos munkatársa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is fontos a járványtani intézkedések betartása és a társadalmi távolságtartás, mert ezek lényegesen lassíthatják a járvány újbóli felfutását.
- Tartom a korábbi véleményem: valószínű, hogy érvényesül szezonális hatás, ugyanakkor ettől nem várhatjuk azt, hogy nyáron magától eltűnjön a vírus. A szezonális hatás a régóta velünk élő kórokozók esetén érvényesül (ehhez viszonylag gyenge időjárásfüggés is elég). A pandémiás kórokozók, amelyek ellen még nem alakult ki érdemi immunitás a népességben, akkor is képesek nyáron terjedni (csak éppen valamivel lassabban), ha egyébként hatnak rájuk az évszakok -- ez a tapasztalat a száz évvel ezelőtti spanyolnáthajárványánál is érvényesült. Ha ez az új koronavírusra is igaz, akkor annak -- ahogy arra sokan figyelmeztetnek -- a hűvös, borús őszi idő beköszöntével érezzük majd a kedvezőtlen hatását - mondta el a lapnak.
Tudunk-e ma többet arról, hogyan kezdődött a járvány, milyen körülmények között került át egy denevér-koronavírus az emberre, és mennyire lényeges egyáltalán ennek a feltárása?
Ebben nem jutottunk előrébb. Továbbra is a Kínában élő denevérek vírusai között ismerjük a SARS-CoV-2 legközelebbi rokonát, de a közvetlen forrást még nem találtuk meg. Abban az esetben lehetne fontos a forrás megtalálása, ha az emberre átugrás nem egy ritka mutáció eredményeként következett be, hanem létezik egy olyan állati vírus, amely eleve rendelkezik azokkal a molekuláris bélyegekkel, amelyek lehetővé teszik az emberi szervezet hatékony megfertőzését. Egy ilyen vírus a továbbiakban is kiemelt veszélyt jelenthetne. Illetve maga a felvetés, hogy lehetett volna laborból kiszabadult vírus is, ismételten ráirányítja a figyelmet arra, hogy azokkal az állati kórokozókkal, amelyekről tudjuk, hogy viszonylag könnyen váltanak át emberi gazdára, csak nagyon nyomós okkal és különleges elővigyázatosság mellett szabad dolgozni.
Az elmúlt hónapokban több direkt hatású antivirális hatóanyag (Remdesivir, Galidesivir, EIDD-2801) merült fel, mint bevethető gyógyszer, és a klinikai vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a remdesivir legalább a gyógyulást felgyorsítja. Mit várhatunk ezektől az antivirális terápiáktól?
Az antivirális szerek enyhíthetik a betegség lefolyását, de nem lesznek csodaszerek. A legfőbb korlátjuk az, hogy a tünetek súlyossá válása után a betegség lefolyása már többé-kevésbé függetleníti magát a vírus jelenlététől, a káros gyulladásos reakciók akkor is folytatódnak, ha a gyógyszerekkel hatékonyan blokkoljuk a vírus szaporodását. Ezért ezeknek a gyógyszereknek úgy lehet a legerősebb a hatásuk, ha viszonylag korán, még enyhébb tünetek mellett kezdik meg az adagolásukat -- amikor viszont még általában nem lehet sejteni, hogy kinek a fertőzése válik majd súlyossá, ki szorul rá gyógyszerre. Hozzá kell tennem azonban, hogy olyan gyógyszerekkel is értek már el sikereket, amelyek nem magát a vírust támadják, hanem a szervezet káros reakcióit enyhítik. Továbbiak a cikkben