Az SCGB1D2 normál változatát egy napon felhasználhatják a Lyme-kór kezelésére, vagy segítségével megelőzhetik a betegséget.
Most kezdődik a kullancsszezon, úgyhogy jó, ha résen vagyunk, mert a kis vadállatok áprilistól júliusig, majd szeptembertől novemberig a legaktívabbak. De lehet, hogy lassan már nem kell annyira félnünk tőlük, kiderült, az emberi verejtékben található fehérje védelmet nyújthat a Borrelia, a kullancsok által terjesztett baktérium ellen, ami Lyme-kórt okoz - írta az index.hu.
A Nature Communicationsben megjelent tanulmányban olvashatjuk, hogy laboratóriumi egereknél a fehérje megfékezte a baktériumok növekedését. De vannak olyan emberek, akiknél a fehérje nem jól funkcionál, ez növelheti a betegség kockázatát.
Michal Tal, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) immunológusa csapatával olyan géneket kerestek, amelyek bizonyos embereket fogékonyabbá tehetnek a Lyme-kórra, és megközelítőleg 620 000 ember adadait elemezték. Közülük több mint 25 000 személynél diagnosztizáltak Lyme-kórt.
Három fontos gént tártak fel: két gén adja az utasításokat olyan immunfehérjék előállítására, amelyek segítenek a szervezetnek azonosítani az idegen betolakodókat, a harmadik pedig az SCGB1D2-t kódolja. Ez egy idegen fehérje, amiről eddig nem sokat tudtak a kutatók, most lett világos, hogy a verejtékmirigyekben keletkezik, és megjelenhet a bőrön is. A bőrön, ami az első számú védelmi vonal a kullancsokkal szemben.
Laboratóriumi körülmények között a fehérje megakadályozta a Borrelia burgdorferi, a Lyme-kór baktériumának növekedését, ráadásul azok az egerek, amikbe befecskendezték a fehérjét és a baktériumokat, nem fertőződtek meg.
Továbbiak a teljes cikkben