"Lehet, hogy tetőzünk, most még óriási a nyomás"

Akkor is el kell látni a koronavírusos betegeket, ha már nincs több ágy és lélegeztetőgép, márpedig egyre több helyen fogy el a kapacitás – ezt állítja több, egymástól független vidéki és fővárosi kórházban dolgozó forrásunk is. A miniszterelnök szerint van elég ágy, de azt még a vele beszélő kórházigazgatók is szóvá tették, hogy a személyi állományt illetően már komoly problémák vannak - írja a hvg.hu.

“Kiraktuk a megtelt táblát, pár napja felvételi stop van, azóta csökkent valamelyest a terhelés az osztályokon”, “Bergamói hangulat van, tele vagyunk, a folyosón is vannak már olyan betegek, akiknek légzéssegítésre, oxigénterápiára van szükségük” “Ahogy felszabadul egy ágy, vagyis valaki felgyógyult, vagy meghalt, azonnal van rá jelentkező”, “Annyi beteg érkezett a sürgősségire a mi mentőautónkon kívül, hogy sok fulladozó embernek már nem jutott oxigénpalack”, “Elestünk" – ilyen és ehhez hasonló állapotokról számoltak be vidéki és fővárosi intézményekből egészségügyi dolgozók, orvosok, mentősök, ápolók.

Bár a miniszterelnök pénteken reggel arról beszélt, hogy “a kórházi kapacitás felét sem értük még el a lélegeztetett betegek esetén, ahogy több mint 11 ezer szabad kórházi ágy is van a koronavírusos betegek számára”, azt ő is hozzátette, hogy az igazi kérdés az, hogy van-e elég orvos és ápoló, akik működtetik a rendszert (bár szerinte összességében nem lesz gond). Márpedig belőlük kevés van, ezt említette neki szinte az összes kórházigazgató, akikkel konzultált. Gulyás Gergely miniszter egy nappal korábban még 10 ezer szabad ágyról beszélt, ám sem ő, sem a miniszterelnök nem említette, hogy ezeknek mekkora része intenzív ellátásra készenálló ágy és azt sem, hogy hol vannak ezek az ágyak, hiszen intézményenként, régiónként jelentős eltérések lehetnek a kapacitásigényekben. Az ágyak számáról, összetételéről és regionális elhelyezkedéséről számos alkalommal kértünk információt az operatív törzstől is, de nem kaptunk választ. Márpedig ahogyan az általunk megkérdezett kórházi dolgozók nyilatkozataiból is kiderül, a fő gócpontokon fekvő kórházak láthatóan már vagy megteltek, vagy a teljes telítettség közelében vannak.

Életet menthet az ágymatek

Pontos információk híján mindössze két szám segíthet eligazodni annak, aki szeretné megtudni, mekkora kihasználtsággal kezelik a kórházak jelenleg a vírust miatt beáramló, a korábbinál jóval több beteget. Az egyik a kórházban ápolt covidosok száma (pénteken 10 264), illetve a lélegeztetőgépre kapcsoltaké (pénteken 1174). Ez a két szám dinamikusan nőtt az elmúlt két hétben, a kórházi ápoltak száma közel a harmadával: (március 5-én ez az szám 6867 volt), a lélegeztetőgépen lévőké viszont majdnem megduplázódott (március 5-én ők még csak 677-en voltak).

Megkérdeztük az Országos Kórházi Főigazgatóságot is, hogy megtudjuk, hány covidos beteg fekszik intenzív ágyon, hány intézmény telt már meg, kijelentheti-e egy intézmény, hogy nem tud több covidos beteget fogadni, illetve hány egészségügyi dolgozó végzi a munkáját olyan intézményben, ahová átvezényelték. Válaszukban azt írták: "A magyar egészségügy eddig is képes volt mindenkinek az elérhető legmagasabb szintű ellátást biztosítani, a koronavírus-járvány kitörése óta mindenkinek jutott elegendő orvos, ápoló, kórházi ágy, lélegeztetőgép és gyógyszer és ez így lesz a jövőben is. A járványhelyzet idején – a biztonságos betegellátás érdekében – szükségessé vált az ápolói struktúra átalakítása, az osztályokon fekvő betegek állapotának súlyosságától függ, hogy adott időszakban éppen mennyi ápoló bevonására van szükség. A szakmai team mindig rugalmasan osztja meg az elvégzendő feladatokat. A kapacitásokat az Országos Kórházi Főigazgatóság szinte percről percre követi".

A mi adathiányunknál fontosabb talán, hogy Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint maguk az orvosok sincsenek tisztában azzal, hogy mekkora kapacitások állnak rendelkezésre, pedig ez létfontosságú információ lehet. “Az adatokról nekünk sincs pontos tájékoztatásunk, így nehéz teljes képet alkotni. A napi tájékoztatásban például mindig a lélegeztetett betegekről van szó, de nem tesznek különbséget az intubált, vagy a non-invazív módon lélegeztetettek között, és azt sem tudni, hányan fekszenek oxigénterápia mellett egyéb szövődmény miatt intenzív osztályokon. [...] Ebből tudnánk, milyen a valós leterheltség, de amit fontosabb lenne tudni: hány ágy van még szabadon a szomszéd várban, hogyan tudunk sakkozni a betegek elhelyezésével. Ez alapján tudnám eldönteni, mi történjen a következő beteggel, hogy fel kell-e vajon szabadítanom neki egy ágyat, vagy van még potenciális lehetősége máshova kerülni” – mondta a MOK titkára. Noha az elmúlt héten több orvos és egészségügyi dolgozó beszámolt arról, hogy adott esetben választaniuk kell, hogy ki kerüljön lélegeztetőgépre és intenzív osztályra, illetve Svéd is arról beszélt, katasztrófaközeli helyzet van és eljöhet ez a pillanat, hivatalosan ezt cáfolták, sőt, Gulyás Gergely arra kérte a kormányinfón a kamarát, hogy ne terjesszenek álhíreket.

Kikerült a 'Megtelt' tábla

Az viszont biztos, hogy Balassagyarmaton már a múlt héten leállították az újabb Covid-betegek fogadását, az újranyitással jövő hétre számol Csach Gábor polgármester, aki erről a Facebookon számolt be. Egyébként ő az a településvezető, aki a legrészletesebben, pár naponta számol be a városban és a kórházban uralkodó helyzetről. Egyelőre viszont nincs szó újranyitásról, sőt, újabb osztályokat kell bezárni az intézményben.

“Tele vagyunk, igen – Tudnak még beteget fogadni? – Muszáj” – jól jellemzi a helyzetet a villáminterjúnk a hatvani kórház sürgősségi osztályán dolgozó Zacher Gáborral, akinek mindössze ennyire volt ideje, mikor felhívtuk. Egy másik a kórházban dolgozó forrásunk szerint újabb Covid-osztályt nyitottak meg az intézményben.

A győri Petz Aladár Kórház igazgatója, Dr. Jávor László szerint a győri kórház 360 covidos beteg ellátását tudja vállalni a mostani humánerőforrással. Szerdán már 371 fekvőbetegük volt, akik közül hatvanat kellett lélegeztetni – szemlézte a Győr Pluszban megjelent interjút az ugytudjuk.hu. Az interjúból az is kiderült, hogy Csornán is nyílt egy 46 ágyas Covid-osztály, és Mosonmagyaróvár is megtelt.

A folyosó is intenzív osztály lett

“Hullámokban terjed az egészségügyi rendszerre háruló terhelés. A beteg rosszul van, mentőt hív, a következő pont pedig mi vagyunk, a sürgősségi ellátás, ahol beérkezik a kórházba a beteg. Ha 200 jön be egy nap, akkor 200-at kell megvizsgálni. Ha 50 súlyos állapotban van, akkor 50 marad bent és kerül intenzívre, vagy a belgyógyászatra, ahol nem két-három napig vannak bent, mint máskor, hanem ennél jóval hosszabb ideig, ez pedig tovább csökkenti a kapacitásainkat” – rajzolta fel a terhelési struktúrát egy budapesti kórház sürgősségi osztályán dolgozó szakápoló. Hozzátette, már most zajlik mindenhol a bővítés más osztályok rovására és a humánerőforrást is mindenhol a Covid-betegekre összpontosítják. “Amikor majd csökken a beáramlás, akkor a sürgősségi osztály levegőhöz juthat, helyettük a belgyógyászat és az intenzív marad további terhelés alatt” – mondta.

Most viszont még nem ez a helyzet. Az előzetes vizsgálatok, vérvétel, röntgen, CT után derül csak ki, hogy valaki stabilizálható és hazaküldhető, vagy bent kell tartani. Arról, hogy melyik beteget melyik intézménybe viszik mentősök, a Központi Ágynyilvántartó (KÁNY) munkatársai döntenek, tehát ők látják a legjobban a szabad kapacitásokat. Forrásunk szerint már kialakult egy olyan kimondatlan megállapodás is, hogy a KÁNY néha ad néhány órányi “luftot” az intézményeknek, hogy rendezni tudják a soraikat és addig megpróbálják máshová irányítani a betegeket. “Nálunk már a folyosón is vannak lélegeztetett betegek, hiszen a lélegeztetésnek is több formája van, az oxigénterápiát itt is tudjuk folytatni” – tette hozzá szakápoló forrásunk.

“Borzalmas, bejönnek fiatalemberek az első tünetek után pár nappal és már kétoldali tüdőgyulladásuk van. Eszméletlen sokan lesznek, akik tüdő- és szívbetegségekkel fognak küzdeni a jövőben is a szövődmények miatt. A poszt-covidos szövődményekkel érkező betegek már most egy újabb terhelést jelentenek az intézményben, sokan nagyon rossz állapotban jönnek vissza” – tette hozzá forrásunk, aki szerint ha marad a jelenlegi növekedési ütem, egy hét múlva már akár 2000 lélegeztetett Covid-beteg is lehet az országban. Ez a szám azért fontos, mert arról eltérő nyilatkozatok születtek korábban, hogy hány lélegeztetett beteg egyidejű, hosszabb távú ellátására képes a magyar egészségügyi rendszer. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora decemberben még 1000-ben határozta meg ezt a számot, de ezt vasárnap átléptük. Szerdán 1400-ra becsülte az elkövetkező legnehezebb hetekben a lélegeztetett betegek számát, a maximum kapacitást pedig csütörtökön az RTL Klubnak 2000 egyidejű lélegeztető gépre kapcsolt beteg ellátásában állapította meg – hasonló számról beszélt egyébként korábban Lénárd Rita, a MOK alelnöke is.

“Ami most van, ahhoz a sürgősségin, intenzíven dolgozó kollégák sincsenek hozzászokva. Ezek a betegek küzdenek, kapkodnak a levegőért, ezt rettenetes végigkísérni minden egyes nap ekkora tömegben. Műszak végén kimegyünk az öltözőbe 10 percet bőgni, aztán hazamegyünk és jövünk vissza. Ebbe bele fogunk rokkanni” – mesélte forrásunk arról, hogyan élik meg a bent dolgozók a válsághelyzetet.

További részletek a cikkben.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem