Letesztelte az új sürgősségi rendszert az újság

35 beteg, besorolásra vár 28, azonnali ellátást igénylő nincs, az egy kritikus állapotú beteg „vizsgálat alatt van” – hirdette vasárnap este a Honvédkórház Sürgősségi Centrumának két színes kijelzője is. Nem tudni, mikori állapotról számolt be, a számok ugyanis akkor sem frissültek, mikor három beteg végzett az úgynevezett „triage” vizsgálóban, abban a helyiségben, ahol állapotuk szerint rangsorolták őket. Az ország legforgalmasabb és legnagyobb sürgősségijét azután néztük meg, hogy január elsejétől új rendet vezettek be a sürgősségi osztályokon - írta a hvg.hu riportjában.

A Honvédkórházban továbbra is két triage vizsgáló van, az egyik azok számára, akiket a mentő hoz be – az előtt hordágyon fekszenek az emberek, és – értelemszerűen – jóval gyorsabb az ellátásuk, mint azoknak, akik a „járó” triage előtt várakoznak besorolásra. A laborra másfél-két órát továbbra is várni kell.

Az újítás tehát arról szól, hogy az év elejétől kötelező a kórházaknak használni azokat a kategóriákat, amelyek meghatározzák, mennyi időn belül kell ellátást kapnia a betegeknek. A cél az, hogy a lehető legrövidebb időn belül rögzítsék a beteget a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében, majd 10 percen belül sorolják be a triázs rendszerben állapotának súlyossága szerint.

Beszéltünk egy, a Honvédkórház sürgősségi ellátását is ismerő szakemberrel, aki úgy véli, orvoshoz ettől nem jutnak el hamarabb a betegek. Annyit azért érzékelnek, hogy kevesebb idő telik el teljesen eseménytelenül, hiszen így már kétszer kérdezik ki őket. Egy honvédkórházas betegforgalomhoz szerinte legalább 3-4 helyiségben kellene a triázst végezni, de se helyiség, se ember, sem eszköz nincs hozzá, így az időkorlátok sem igen tarthatók.

Abban önmagában nincs semmi új, hogy egy sürgősségi osztályon triázs rendszer működik – a legtöbb helyen eddig is volt rangsorolás. Az az új, hogy országosan ugyanazt a rendszert kell kötelezően használni, illetve magát a tevékenységet elektronikusan kell dokumentálni. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Sipka Balázs átfogó felmérés hiányában konkrét számot nem tudott mondani arra, hány helyen nem működött megfelelően a rendszer, ám a fővárosi kórházakban ugyanúgy előfordult ez, mint vidéki kisebb kórházakban. Gond volt például, hogy a beteg nem került be a triázs rendszerbe, vagy hozzá nem értő, gyakorlatlan személyzet végezte az osztályozást.

A Honvédkórházban korábban is rangsorolták a betegeket, igaz, ez nem mindig került a gépbe, többször csak a papíron jelezték a besorolást – mondta a hvg.hu-nak Zacher Gábor, a Sürgősségi Centrum korábbi vezetője, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnökségi tagja. Hozzátette: amíg a kórházban dolgozott, hiába használták a triázs rendszert, olyan mennyiségű beteg érkezett a sürgősségire, hogy az ellátási idő nem tudott rövidülni.

A beosztás elkészítésében hozhat szerinte jelentős változást a kötelezővé tett adminisztráció. Bár egy hónap is sokatmondó, a negyedéves adatokból szerinte már komoly következtetéseket lehet levonni a sürgősségi ellátásra vonatkozóan, pontosan látszik majd, mely időszakokban van szükség több orvosra és ápolóra. Kérdésünkre, hogy eddig hogyan lehetett ilyesfajta átláthatóság nélkül dolgozni, Zacher azt mondta, sokkal nehezebben.

Mentőorvos is vizsgálhat - részletek a teljes cikkben