Komoly járványügyi, logisztikai és etikai dilemmákat vet fel a kérdés, hogy ki kapja az első oltásokat a koronavírus ellen.
Mivel a vakcinakészletek az első időszakban korlátozottan állnak majd rendelkezésre, matematikusok hada kezdett bele annak modellezésébe, hogyan lehetne optimalizálni a védőoltások kiosztását úgy, hogy ez a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legnagyobb társadalmi haszonnal járjon - írta a qubit.hu.
Howard Forman, a Yale Egyetem közegészségügyi professzora szerint ennek a feladatnak a megoldása amiatt is jár rengeteg nehézséggel, hogy évtizedekkel korábbiak a tapasztalataink arról, hogyan kellene teljesen új vakcinákkal tömeges oltási kampányokat levezényelni. Legutóbb a feketehimlő és a poliovírus bizonyult hasonlónak, az utóbbi évtizedek vakcináit a kutató szerint azonban vagy évekig tesztelték, vagy nagyon lassan vezették be. Mivel a COVID-19 különösen a 65 év felettiek és más egészségügyi problémákkal, például cukorbetegséggel vagy asztmával küzdők esetében halálos, viszont a fiatal és egészséges korosztályban fertőz széles körben, a szakértők két, egymással összebékíthetetlen prioritás közötti választással szembesülnek: a halálozásokat előzzék meg vagy a terjedést lassítsák?
A vakcinák kiosztásának logisztikájához a matematikusok olyan modelleket építenek, amelyek a lehető legpontosabban tükrözik vissza az emberi élet komplexitását: azon túl, hogy a reprodukciós ráta segítségével megállapítják a vírus fertőzőképességét, a lakóhelyre vonatkozó információktól kezdve a szocioökonómiai státuszon és egészségügyi kockázaton át a hétköznapi szokásokig számtalan paramétert beemelnek az elemzésekbe.
Az egyik legfontosabb paraméter a korosztály, amely a megfertőződés, a terjesztés és a halálozás kockázatát is jelentősen átírhatja. Továbbiak a cikkben