Magánegészségügy: vonzó lehet a befektetőknek

Főleg ukrán és izraeli pénzügyi befektetők érdeklődnek a hazai magánegészségügyi szektor iránt – mondta Kohanecz Margó, a KPMG egészségügyi és gyógyszeripari tanácsadásért felelős igazgatója a Világgazdaságnak. A jövőben a kormányzat újradefiniálhatja az ellátások körét, eldöntve, mi maradhat az alapbiztosítások között, és mi kerül egy másik, magasabb biztosítási pozícióba.

A demográfiai adatok a jelenleginél sokkal nagyobb terhet vetítenek előre az egészségügyi ellátórendszerek számára. Magyarországon fel vagyunk erre készülve?
Erre világszerte keresik a megoldásokat, nem csak Magyarországon. A humánerőforrás hiánya, az orvosok, ápolók, asszisztensek elvándorlása szinte mindenhol probléma. Az például a visegrádi országok specifikuma, hogy a betegellátás kórházközpontú. Mi a KPMG-nél a digitalizációban látjuk a megoldást, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) elindulásával olyan adatokhoz juthat nemcsak az egészségügyi kormányzat, de a gyógyszeripar is, amelyek a hazai egészségügyi rendszer átalakításának alapjai lehetnek.

 

Ha már a kórházközpontúságot említette, egyes elemzők szerint a hazai százhúsz kórház felét be lehetne zárni. Ön mit gondol erről?
A kórházi ellátás a legdrágább, a legköltségesebb ellátási forma. Az intézmények infrastrukturális fenntartása is nagyon költséges, a hazai kórházi struktúra átszervezésével a megmaradó forrásokat a minőségibb ellátásra lehetne fordítani. A KPMG-nek van egy kilenc lépésből álló javaslata, amely az integrált egészségügyi ellátás kialakítására vonatkozik.

Ez a javaslatcsomag többek között azt tartalmazza, hogy nemcsak a kórházakat, hanem az egész alapellátási rendszert be kell kapcsolni az úgynevezett integrált ellátási formába. Elérkezett az idő, hogy átszervezzük a betegutakat, erre Magyarországon nagyon jó példa a praxisközösségek létrehozása. Fontos lenne egy valós idejű triázs rendszert is kialakítani, amely hasonló a sürgősségi betegellátó osztályokon működő betegosztályozási rendszerhez. Ez a struktúra segítséget nyújthat a betegnek is, hogy a problémájára milyen típusú ellátásra van szüksége, elirányítja abba rendelőbe, ahol a megfelelő kezelést megkaphatja, és megmutatja, mennyi a várakozási idő. Már sokféle hasonlót láthatunk, például olyan mobilapplikációkat, amelyek jelzik, hogy melyik utat válaszd a gyorsabb közlekedéshez, vagy torlódás miatt melyik budapesti hidat felejtsd el.

Az egészségügy költséges terület. Ön szerint a kórházak dotációját át lehetne alakítani eredményalapú költségvetési finanszírozásra?
Magyarországon arról még csak diskurzus folyik, hogy ne a homogén betegségcsoportok alapján történjen a költségek elszámolása a fekvőbeteg-ellátó intézményekben, hanem életminőség-javulás alapján. De külföldön már vannak erre példák, amelyek a KPMG segítségével valósultak meg. Többek között New York számos kórházában value based care (értékalapú gondozási) modelleket dolgoztunk ki, Észak-Hollandiában a kórházi rendszerek átdolgozásával középtávon 10–30 százalékos költségcsökkenést értek el az intézmények.  További részletek a teljes interjúban