Magyar kutatócsoport oldja meg az antibiotikum rezisztencia problémáját?

A vészharangot az ÁNTSZ kongatta meg a napokban. A problémára a megoldást egy magyar kutatócsoport adhatja – számol be a témáról a Heti Válasz.

Noszticzius Zoltán, a BME Fizika Tanszékének professzor emeritusa, Széchenyi-díjas kutató és munkatársai fedezték fel, hogy a régóta ismert klór-dioxid-oldat emberre nem veszélyes, a baktériumokat, gombákat és vírusokat viszont a másodperc ezred része alatt elpusztítja. Azokat is, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra.

– Megvan a megoldás az antibiotikum rezisztenciára? – kérdeztük a professzortól.

– Igen is meg nem is – válaszolta Noszticzius Zoltán. – Egyértelműen igen a válasz, ha például van egy seb, amelyet antibiotikum rezisztens mikrobák fertőztek meg. Ezt a bajt gond nélkül meg lehet gyógyítani a klór-dioxiddal. Ám ez egy lokális szer, ott hat, ahova közvetlenül el tudom juttatni. A tüdő- vagy a mellhártya-gyulladásra például nem alkalmazható, mert oda nem tudom „elvinni" a szert. A szép jövőben, amikor már mindenhol alkalmazzák majd a klór-dioxidot, ahol lehet, mert ismétlem, nem lehet mindenhol, akkor a baktériumoknak sokkal kevesebb esélyük lesz arra, hogy hozzászokjanak egy-egy antibiotikumhoz, sőt, szerintem egy idő után el is felejtik, hogy ők rezisztensek valamelyik szerre.

– Azt mondja, a klór-dioxiddal visszafordítható a rezisztenciát eredményező folyamat?

– Olyan ez, mint az evolúció: amelyik faj nem tud alkalmazkodni, az kihal. Ha állandóan antibiotikumot szedünk, akkor minden olyan baktériumot kiírtunk, amelyik nem tud ellenállni, azaz idővel csak a rezisztensek maradnak fenn. Európában úgy próbálják kezelni az antibiotikum rezisztencia problémáját, hogy csökkentik az antibiotikumok felhasználást, így próbálják megőrizni a gyógyszerek hatásosságát. Ha van egy szer, amely kiváltja az antibiotikumok egy részét, akkor nem kell annyit felírni, tehát kevésbé lesz égető a probléma.

- És arra is megvan a megoldás, hogy a betegek a kórházban ne kapjanak el további fertőzéseket? Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint évente 3,8 millió beteget ezért kell kezelni.

- Ezek általában sebfertőzések, amelyekre a klór-dioxid tökéletes megoldást ígér.

– Felfedezésükben egy új elvről és egy új anyagról beszélnek. De a klór-dioxidot nagyjából kétszáz éve ismert a gyógyászatban.

– De ez a felhasználási módja új. Felfedezője, Sir Humphrey Davy nem tudta, hogy egy fertőtlenítőszerre bukkant, de a 19. század végén, illetve a 20. század elején a német kémikusok már ismerték ezt a hatását. Az már a mi felfedezésünk, hogy miért nem kártékony az emberre. A szer lassan terjed, néhány perc alatt egytized milliméter körüli mélységbe tud maximálisan behatolni. Ha tehát megszűnik a klór-dioxid utánpótlás, az embernek csak a külső sejtjeit éri a hatás, ám ugyanennyi idő alatt a kórokozó már elpusztul. Az a tulajdonság, hogy az elpusztításhoz szükséges idő a távolsággal négyzetesen nő, kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a nagyon pici élőlényeket elpusztítsuk, miközben a nagyok csak minimálisan sérülnek meg eközben. Ez egy új elv, amit mi fedeztünk fel. És azt is, hogyan lehet kellő tisztaságban előállítani a klór-dioxidot, mert emberek gyógyítására csak így lehet alkalmazni. Leegyszerűsítve: van egy membránunk, amelyiken átmegy a klór-dioxid, de semmi más nem. 2006-ban adtunk be erre egy szabadalmat, tavaly az európai jogi oltalmat meg is kaptuk rá, idén az amerikait is, és úgy néz ki, meglesz Kínában is, vagyis jól állunk. 2008 óta van engedélyünk az ÁNTSZ-től arra, hogy gyárthassuk és forgalmazhassuk a megfelelő tisztaságban előállított klór-dioxidot. Azóta a fogászatban alkalmazzák is a szert, például gyökérkezeléseknél.

– És mi a jövő? Hogyan folytatják a kutatást? A HVG cikke említi, hogy cukorbetegek lábszárfekélyének kezelésénél is vannak eredményeik.

– Az nem a jövő, ott sebkezelésekről van szó. A kihívás az, hogy alkalmazható-e a szer akkor, ha nem tudunk közvetlenül hozzáférni a fertőzéshez. Szájüregben vagy torokban már használják, a hólyagfertőzések kísérleti kezelésére nemrég kaptunk engedélyt. Nőknél ez gyakori probléma, és előfordul, hogy egyetlen antibiotikummal sem lehet kezelni. Vagy: ha egy vakbél perforál, hashártyagyulladást okozhat. Az elfertőződött hasüreghez persze nehéz hozzáférni, de műtéttel megoldható, és akkor lehet fertőtleníteni a területet. Ezeket persze vizsgálni kellene, ám erre még nincs engedélyünk.