• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Magyar orvosi csodák a ''vörös köd'' mögött

Lapszemle Forrás: hvg.hu

A II. világháborús harctéri orvosi módszerek a rákövetkező évtizedekben egyre inkább használhatatlannak bizonyultak.

A háborús orvoslás fejlődését a szuperhatalmak versengése vitte előre, és bár ezt főleg Amerika határozta meg, a kilencvenes években a nyugatiak is meglepődve tapasztalták, hogy a szovjet vörös köd mögül milyen kaliberű magyar szakemberek kerülnek elő - írja a hvg.hu.

A XX. század második felében, az 1947-től 1991-től tartó hidegháborús időszak során csupán két konkrét háború: a koreai és a vietnami volt az, ahol az orvostudomány a sebesültek mentésére korábban kidolgozott módszereket éles helyzetben is alkalmazni tudták, ám hamar kiderült, hogy ezek már nem úgy, vagy nem teljesen úgy használhatók, mint korábban.

A II. világháborúban dolgozták ki a szakaszos gyógykezeléssel egybekötött rendeltetésszerű kiürítés elvét, amit még az I. világháború tapasztalataira építve alkotott meg W. A. Oppel orosz katonaorvos. Ennek lényege, hogy a harctéren megsebesült katonákat nem egy helyen kezelték, hanem a frontvonaltól távolodva, láncszerűen egymás után következő helyszíneken egyre magasabb szintű ellátásban részesítették őket. A II. világháború után azonban ez a módszer csődöt mondott, ami a vietnami háborúban látszott meg igazán.

„Az amerikaiak nem vették figyelembe azt az egyáltalán nem elhanyagolható tényt, hogy Vietnamban már nemcsak az erőviszonyokat kellett felmérni, hanem voltak más tényezők is, amelyek befolyásolták egy-egy összecsapás kimenetelét. A geológiai környezet például rendkívül fontos, a várható egészségügyi veszteséghez ez kiindulópontot jelent" – mondta a hvg.hu-nak Svéd László nyugállományú orvos altábornagy.

Már a koreai háborúban megjelent, de a vietnámi háborúban tökéletesítették a Mobile Army Surgical Hospital-t (MASH), vagyis az olyan egészségügyi konténereket, amelyekben minden feltétel adott volt egy sérült ellátására. Ehhez társult még a helikopteres kiürítés megjelenése, ami nagyban segítette a sebesültek mentését: ennek köszönhetően jelentősen felgyorsult az ellátás, ám ez sem volt elég ahhoz, hogy kompenzálják a veszteségeket. A gyors ellátásból azonban később a polgári orvosi ellátás is profitált.

A sürgősségi ellátás izgalmas története a hvg.hu portálon