Fontos a fokozatosság, és az, hogy egy szükségletalapú térkép készüljön a lakosság létszámára és régiókra osztva.
Magyar Péter február 15-i évértékelőjében komoly szerepet kaptak az egészségügyi programpontok. Dr. Rékassy Balázs orvossal, egészségügyi szakmenedzserrel az mfor.hu vette számba a javaslatokat.
Az egészségügy Magyar Péter egyik kiemelt területe, tavaly nyáron a hőségben több kórházban is járt bemutatva a klímahelyzetet, aminek kapcsán vitába is keveredett Takács Péter egészségügyi államtitkárral.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) már jelezte, hogy 2500 milliárd forinttal kevesebbet költ a kormány az egészségügyre, ami az ország fejlettségétől, és más európai országok egészségügyi kiadásaihoz mérten elvárható lenne. Az 500 milliárd egy hozzávetőleges, de nagyságrendileg nagyobb összeg, mint a jelenlegi ráfordítás, és azt vetíti előre, hogy a Tisza Párt célja, a magyar GDP legalább 7-8 százalékát kéne költeni az egészségügyre állami forrásból. Ezzel szemben most talán, ha 5 százalékot fordítódik e célra.
A szakértő hozzáteszi: minden egyes forint jól jön, de nem elég pénzt tenni bele, kell egy komoly rövid- és hosszútávú stratégia, ami kormányzati ciklusokon átívelő és minden politikai párt számára független és elfogadott, és természetesen kell egy szakmai partnerség, együttműködés. A hazai egészségügyi rendberakása, csak közösen, egy egészségtudatos társadalom, partnerként tekintett szakmabeliek, és elkötelezett jó menedzsment által valósítható csak meg.
Egészségügyi Minisztériumot hoznának létre, és megszüntetnék a parancsuralmi, rendőri irányítást.
„Az egész Európai Unióban nem tudok arra példát, hogy a Belügyminisztérium alá tartozzon az egészségügy, és ez jól működjön. Egyetértek, szüksége van az ágazatnak, hogy miniszteriális szinten képviselve legyen egy kormányban” – jelenti ki a szakértő.
Emellett igen fontosnak tartja, hogy valódi biztosítóvá kell fejleszteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK), hiszen míg más országokban az állami biztosítók elköltik a bevételük 2 százalékát a saját valódi biztosítói működésükre, addig Magyarországon valahol a 0,2-0,3 százalék körül mozog a NEAK működésére fordítható összeg. Ez nem biztosít rendes ellenőrző és finanszírozó funkciót. Ugyanígy vissza kell állítani az egészségbiztosítási felügyeletet is, ahogy a NEAK igazi biztosítói, szolgáltatás-vásárlói szerepét meg kell erősíteni.
Meghallgatnák, és beépítenék a kormányprogramba a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek javaslatait.
Rékassy ezzel is egyetért, szerinte is a szakma ismeri és tudja legjobban a belső viszonyokat. Más európai országokban is az orvosi kamarák is foglalkoznak egészségügyi stratégiákkal, szakmai irányelvek kialakításával, amit meg kell, hogy hallgasson a kormányzat. A MOK februárban elstartolt kampánya egyébként épp ezt is erősíti, kár, hogy az elmúlt időben nem igazán találtak nyitott fülekre a javaslataik.
Eltörölnék a teljesítményvolumen-korlátot, pontosan kijelölnék a betegutakat és prioritásként kezelnék a szakorvos- és ápolóhiány azonnali csökkentését.
„Örülök, hogy egy politikus tudja, mi az a teljesítményvolumen-korlát. Még akkor is, ha teljesen nem lehet eltörölni, hiszen akkor bárki nyakra-főre mindenféle vizsgálatot rendelne. Fontos a fokozatosság, és az, hogy egy szükségletalapú térkép készüljön a lakosság létszámára és régiókra osztva, hogy milyen szolgáltatásokat milyen mennyiségben hol kell tudni nyújtani, mire van a lakosságnak szüksége” – mondja a szakember.
A teljes cikk az mfor.hu-n olvasható.