Magyar Péter négy, egészségügyról szóló állítását ellenőrizték

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke augusztusban meglátogatott számos közkórházat, hogy felhívja a figyelmet a magyar egészségügy helyzetére, majd közölte: feljelentést is tesz a kórházi klímák ügyében. A kormány augusztus 22-i reakciója valótlannak titulálta Magyar állításait a kórházi állapotokról. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a kórházi klímák és a magyar egészségügy fejlesztésében „léptünk előre”, de „nagyobbat kell”, és „nem helytálló állítás, hogy az egészségügyet a kormány ne kezelte volna kiemelten.”

Augusztus 14-én Magyar Péter az ATV-ben beszélt a kórházakban szerzett tapasztalatairól. A következőkben a politikus ebben az interjúban elhangzott négy, az egészségügyre vonatkozó állítását ellenőrzi és helyezi kontextusba a Lakmusz.

1. A műtőkben a klímák elavultak, ha egyáltalán vannak

Az ATV-s beszélgetés elején Magyar Péter arról kezd el beszélni (3:53-tól), hogy a kórházak klimatizálásával kapcsolatos problémák nem új keletűek, hiszen már a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) öt évvel ezelőtti felméréséből is látszott, mekkora a baj. A politikus megjegyzi:

„A műtők egyharmadában nincs is klímaberendezés, kétharmadában vagy kicsit több részében van, viszont elavultak.”

Mivel Magyar az MKSZ 2019-es felmérését említette, feltételezhetjük, hogy az adatok is onnan származnak.

A Magyar Kórházszövetség 2019 nyarán készített gyors felmérést Gulyás Gergely „biztatására”. A szervezet azt kérdezte a kórházaktól, hogy „jelent-e gondot a mesterséges hűtés hiánya”. Akkor 108 intézményből 46 válaszolt, az MKSZ ezeket összesítve állapította meg, hogy:

a kórházak 67 százalékának klímás a központi műtője,

a kórházak 59 százalékának az intenzív osztályán is van klíma,

a kórházi betegszobák mindössze 2 százaléka klimatizált,

az ambuláns rendelőknek pedig a 9 százaléka. 

A felmérésből az is kiderült, hogy nem csupán a klímaberendezések hiánya jelent gondot, hanem az is, hogy a meglévő készülékek kétharmada elavult.

Ezek alapján tehát Magyar Péter állítása nagyjából stimmel, azt viszont hozzá kell tennünk, hogy ezek 2019-es adatok, és az intézmények kevesebb mint felének önbevallásán alapulnak.

A jelenlegi helyzetről nincsenek újabb és pontosabb információink.

A Magyar Kórházszövetséget megkérdeztük, vannak-e a 2019-esnél frissebb számaik, de a szervezet nem válaszolt megkeresésünkre. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára a 444-nek elmondta, a kamarának nincsenek adatai arról, hogy milyen jelenleg a klímahelyzet a kórházakban. Mi sem találtunk erre vonatkozó újabb kutatást, az általunk olvasott cikkek pedig szintén az MKSZ 2019-es jelentésére hivatkoznak.

Az azonban sajtóbeszámolók alapján tudható, hogy a kórházak idén nyáron is többször jelezték, hogy gond van náluk a klímával. A Telex gyűjtése szerint probléma merült fel például:

a Szent János Kórházban,

az Uzsoki Utcai Kórházban,

a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház És Egyetemi Oktatókórházban,

a Debreceni Gyermekklinikán,

a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban,

a Szent László Kórházban. 

A klímaproblémák meglétét jelzi az is, hogy a január 1-től 81 kórház üzemeltetéséért felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) azt közölte a 24.hu-val, hogy 20 intézményben indítottak átfogó programot a hűtési rendszerek javítására. Azt nem tudni, melyik 20 kórházról van szó.

A műtők klimatizálásával kapcsolatban egyébként egy 2019-es ajánlás, Az országos tisztifőorvos módszertani levele a műtéti sebfertőzések megelőzésére nevű dokumentum adhat támpontot. Ebben leírják, hogy:

„A műtők mesterséges levegőellátó rendszerét steril klímaberendezéssel kell biztosítani, ami legyen képes óránkénti 20-szoros légcserét biztosítani. A műtőben nyáron sem lehet 25°C-nál magasabb hőmérséklet és 60%-nál magasabb relatív nedvesség.”

Majd hozzáteszik, hogy „a split klíma és a mobil klíma alkalmazása nem biztosítja a műtőben előírt fenti paramétereket, alkalmazásuk növeli a sebfertőzés kockázatát, így nem alkalmazhatóak.”

További részletek a Lakmusz cikkében.