• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Magyar származású kutató köszörüli a génollót

Lapszemle Forrás: nol.hu

A kutatók által elért pontosság azért lényeges, mert számos öröklődő betegség pontmutációkhoz kötődik.

Még pontosabban vág a génolló, és ezt egy magyar származású kutatónak is köszönheti a világ. A precíziós DNS-szerkesztésnek nevezhető CRISPR-Cas9 úgy javíthatja az örökítőanyagot, hogy nem használ idegen géneket, így a GMO-tiltás alá sem esik. Az orvostudományban új távlatokat nyitó módszerről Alexis Komor, a Harvard Egyetem biokémikusa nyilatkozott a Népszabadságnak, amelyet nol.hu tett közzé.

Baktériumoktól lesték el a kutatók a génollót, amelyet ma már a világ szinte minden molekuláris bioló¬giai laboratóriumában használnak – magyarázta a fiatal kutató, hozzátéve azt is, a természettől ellesett metódus a vírus elleni védekezésre épül: amikor a mikroszkopikus organizmus megtámadja a baktériumot, saját örökítőanyagát, DNS-ét beépíti a parazitaként megszállt egysejtű örökítőanyagába – olvasható a nol.hu portálján.

A baktérium azonban megjelöli saját DNS-láncmolekuláján az idegen anyagot, méghozzá rövid, ismétlődő szekvenciákkal (a CRISPR ennek a szakkifejezésnek az angol rövidítése), melyek közrefogják a vírus DNS-ét. Ekkor jön a képbe a Cas9 nevű enzim, amely felismeri a molekuláris jelzést és kivágja, ezzel tönkreteszi a „fertőzött" részt.

A molekuláris biológiai laboratóriumokban ma már bármilyen igény szerinti DNS-darab megjelölhető, amelyet utána a Cas9 képes felismerni és elvágni.

Eddig a CRISPR pontosságával bajok voltak. Az első változat is felismerte ugyan a megcélzott gének pontos helyét a DNS-láncon, sőt képes volt ezek kivágására is, a legújabb kutatások eredményeként már lehetőség nyílt a DNS-molekula egyetlen betűjének célzott lecserélésére.

Ezt a precizitást a Nature folyóirat beszámolója szerint a Harvard Egyetemen dolgozó David Liu és munkatársai érték el két enzim felhasználásával. A csapatban pedig ott van Alexis Komor is, akinek ­érdemeit a Los Angeles Times is hangsúlyozta. A magyar származású kutató elmondta, az általuk elért pontosság azért lényeges, mert számos öröklődő betegség pontmutációkhoz kötődik.

További részletek a portálon olvashatók.