• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Magyarország eddig megúszta a szamárköhögés-járványt

Lapszemle 2024.05.09 Forrás: hvg360.hu
Magyarország eddig megúszta a szamárköhögés-járványt

"28 éve vagyok gyermekorvos, ezalatt még nem találkoztam vele, és az elmúlt hónapokban a kollégáim praxisában sem fordult elő."

Huszonhét éve először halt meg csecsemő szamárköhögésben Bulgáriában, Spanyolországban pedig a tavalyi 7 után idén már 1077 esetet regisztráltak két hónap alatt, Hollandiában 7200-at négy hónap alatt. Hiába van ellene vakcina, a kontinensen mégis egyre több helyen bukkan fel a főleg csecsemőkre veszélyes fertőző betegség. Az, hogy Magyarországon jelenleg nincs ok aggodalomra, a magas átoltottságnak köszönhető, de a gyermekorvosok szerint így sem árt odafigyelni, írja a hvg360.hu

Spanyolul ádáz köhögés, kínaiul 100 napos köhögés, magyarul szamárköhögés – a világon sokféleképpen nevezik a baktérium okozta, heveny cseppfertőzéssel terjedő betegséget, a pertussziszt. A név eredete azonban minden esetben ugyanaz: azokra az akár 10-12 hétig eltartó, csillapíthatatlan, fullasztó köhögési rohamokra utal, melyek végén a betegek belégzése szamárbőgésre emlékeztet, innen ered a magyar elnevezés is.

A szamárköhögést a Bordetella pertussis nevű baktérium okozza, és főleg cseppfertőzéssel terjed. Bár a rendkívül fertőző kórt sokan a gyerekekhez kötik, a valóságban minden korosztályt érinthet. Az első járványokat a XVI. században írták le, de még a kilencvenes évek elején is évi 138 ezer halálos áldozatot szedett – pedig védőoltás már a negyvenes évek óta elérhető ellene.

Éppen ezért is meglepő, hogy az utóbbi hónapokban Európa több országában is felütötte a fejét, például Horvátországban, Szerbiában, Görögországban, Bulgáriában, de még Hollandiában és Spanyolországban is.

Tizenöt éve ezen a területen dolgozom, de még soha nem láttam ennyi esetet – nyilatkozta a bolgár Mediapool nevű lapnak Valeri Velev szófiai gyermekorvos.

Bulgáriában a hivatalos esetszám 500, de szakértők szerint a betegek tényleges száma ennél magasabb, akár több ezer is lehet.

A bolgár egészségügyi minisztérium adatai szerint utoljára az országban 1977-ben volt szamárköhögés-járvány, az utolsó halálesetet pedig 1997-ben jegyezték fel. Éppen ezért okozott óriási riadalmat, amikor idén áprilisban két egy hónapos csecsemő halt meg a betegség szövődményeiben, mielőtt még megkapták volna az első oltásukat. A hír hatására rengetegen rohamozták meg a patikákat az emlékeztető oltásokért, a bolgár hatóságok pedig azt tervezik, hogy két héttel előbbre hozzák a csecsemők első oltását, így már másfél hónapos korukban megkaphatják a vakcinát. (Bulgáriában egyébként tavaly 92,4 százalékos volt az oltottsági arány.)

A betegség ritka előfordulását erősítette meg a hvg360-nak Kántor Irén, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének frissen megválasztott elnöke is: Én 28 éve vagyok gyermekorvos, ezalatt még nem találkoztam vele, és az elmúlt hónapokban a kollégáim praxisában sem fordult elő.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet elkapni. Kántor Irén szerint a legveszélyeztetettebbek azok a csecsemők, akik még nincsenek beoltva, vagy még csak egy oltást kaptak. Magyarországon a csecsemők az első, a pertusszisz elleni oltóanyagot is tartalmazó kombinált vakcinát (DTP+Hib+IPV) 2 hónaposan kapják meg, majd ezt követi egy-egy emlékeztető oltás a harmadik és a negyedik hónapban, és oltanak még a 18. hónapban és a 6. évben is.

A gyermekorvos ezért nem javasolja, hogy néhány hónapos gyermekekkel olyan területre utazzanak, ahol az utóbbi hónapokban előfordultak szamárköhögéses esetek, írja a hvg360.hu