Majomhimlő: mekkora a mutáció veszélye?

Alighogy lecsendesedett a koronavírus-pandémia, az elmúlt hetekben máris egy újabb fertőzés, a majomhimlő terjedése került a figyelem középpontjába világszerte. A közelmúlt rossz élményei nyomán óhatatlanul is sokakban felébred a félelem, hogy talán egy újabb globális járvány kitörésének vagyunk tanúi. A szakértő szerint ugyanakkor ennél árnyaltabb a kép - írja a hazipatika.com.

Dacára az elnevezésnek, a majomhimlő többnyire Nyugat- és Közép-Afrika rágcsálói és mókusai körében terjed, még ha olykor főemlősöket és – zoonózisként – az embert is megfertőzheti. Csakhogy május eleje óta számos Afrikán kívüli országban is megjelent a betegség, a vírus terjedésének gócát jelentő Európában például már több mint 1500 esetet regisztráltak. Joggal vetődik fel tehát a kérdés, hogy vajon miért terjed ilyen gyorsan a kórokozó olyan területeken, ahol nincsenek jelen a természetes állati rezervoárjai. Elképzelhető, hogy mutáció következtében megváltozott, és immár hatékonyabban képes emberről emberre is terjedni? Egyáltalán mi állíthatná meg az egykor főként a trópusi vidékeken otthonos vírust abban, hogy alkalmazkodjon egy új környezethez?

A majomhimlő nem olyan, mint a koronavírus

Alfától az omikronig az új koronavírus (SARS-CoV-2) megannyi variánsa ismerősen csenghet bárki számára az elmúlt két és fél évből, nem is beszélve az alvariánsokról. Gyorsan jöttek egymás után az újabb és újabb változatok, esetenként komoly járványhullámokat gerjesztve. Mint azonban azt a The Conversation oldalán megjelent cikkében írja, Naomi Forrester-Soto, a brit Keele-i Egyetem virológusa szerint a majomhimlő esetében nem kell hasonló változékonyságtól tartanunk. "A legfőbb különbség a majomhimlő és a koronavírus között, hogy az előbbi egy DNS-, az utóbbi pedig egy RNS-vírus" – mutat rá a szakértő. Hozzáteszi, leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az RNS-vírusok genetikai kódjában sokkal gyakrabban keletkeznek hibák a vírusreplikáció során, a több hiba pedig több mutációt jelent. A nagy számok törvénye alapján pedig így nagyobb a valószínűsége annak is, hogy egy-egy mutáció evolúciós előnyt kínálva jobbá, hatékonyabbá tegye az adott vírust.

A DNS-vírusok viszont, mint amilyen a majomhimlő is, sokkal stabilabbak. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a vírusok egyáltalán ne változhatnának, mindazonáltal a mutációk lehetősége számottevően alacsonyabb, mint az RNS-vírusoknál. Nem valószínű tehát, hogy a mostani fertőzéshullám a majomhimlő egy új variánsához lenne köthető. Mi több, mint az az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy május végi jelentésében olvasható, a megbetegedéseket a vírus már ismert nyugat-afrikai kládja okozza, és az egyik portugáliai beteg mintájából kimutatott kórokozó szoros egyezést mutat a 2018-ban és 2019-ben Nigériából behurcolt egyesült királyságbeli, izraeli és szingapúri fertőzések vírusával.

További részletek a cikkben.