Már az onkológiának is vannak antibiotikumai és vakcinái

Egyes kutatók meg vannak győződve arról, hogy hamarosan a fertőző betegségekhez hasonlóan lesz legyőzhető a rák. Akadnak, akik ennél visszafogottabbak ugyan, mégis igazi forradalomról beszélnek, és vannak, akik egyelőre nem érzékelik a változás szelét. Daganatos megbetegedések gyógyítását új alapokra helyező gyógyszerek, génhibára fókuszáló kezelések, legújabban az immunterápia – sokféle új remény született. Az viszont tény: ma a világ orvostudományának fókuszában az immunterápia áll, amelynek segítségével a korábbinál sokkal több beteg nyer minőségi életéveket - írja a 168ora.hu.

Az onkológiában zajló forradalomról a laikusok leginkább a Facebookról értesülhetnek. A közösségi oldal tette például közismertté Tóth Róbertnek, U23-as Európa-bajnok kajakosnak az esetét. A sportoló egy egészen ritka daganatos betegségben, adenoid cisztikus carcinomában szenved. 2017-ben támadta meg a kór a könnycsatornáját, majd áttétek alakultak ki a gerincén és a májában is. Ez az egyike azoknak a daganatos betegségeknek, amelyekre ma nincs elfogadott standard terápia. A 29 éves sportoló is az onkológiában történt legutóbbi áttörésnek, az immunterápiának köszönheti, hogy esélyt kapott a túlélésre, a gyógyulásra. Tóth Róbertet jelenleg az Egyesült Államokban kezelik, a legfrissebb hírek szerint egyre jobban van. „Egy éve várunk jó hírekre, ma végre megkaptuk! Annyira jó volt látni a CT-felvételen, hogy a májam újra normál méretű, a tumorok kisebbek, valamint sokkal kevesebb van belőlük. Hat hete 72 kg voltam, ma újra 80 felett vagyok. Remekül érzem magam! A mai nap akkor is ünnep, ha még nagyon sok van hátra” – üzente Tóth Róbert a Facebookon.

Mitől különleges az ő esete? Attól, hogy az orvosai nem a ritka betegségének aktuális kezelésére koncentráltak, hanem annak genetikai hátterére. Vagyis jelenleg nem a könnycsatorna daganatát kezelik, hanem azt a génhibát, amely a tumort okozza. Ez a megközelítés Peták István kutatóorvos, az Oncompass igazgatója szerint új alapokra helyezte a daganatokkal szembeni küzdelmet.

– Ma már tudjuk, hogy 25 ezer génünk van, és azt is, hogy ebből megközelítőleg 600 olyan, amelynek a hibája lehet felelős a daganatok kialakulásáért – mondja lapunknak Peták István. – Ezeket ma minden betegnél meg lehet határozni. A génhibák kétféle módon támadhatók: az egyik az úgynevezett célzott terápia, amely kikapcsolja a hibás gént, illetve az általa kódolt hibás jelátviteli fehérjét. A másik lehetőség az immunrendszer azon képességének kihasználása, hogy képes felismerni a hibás gént, hibás fehérjét – mint idegen antigént –, és az azt termelő daganatot el tudja pusztítani.

További részletek a cikkben.