Már egy laborvizsgálatra is hónapos a várakozás

A hazai egészségügy kaotikus rendszerében ma már nem számít kivételesnek, hogy előbb lehet szürke hályoggal szemészeti műtőasztalra feküdni, mint laborvizsgálatra szóló beutalóval sorra kerülni - írja a hvg.hu.

A feszültségek fő oka, hogy különválik a fizetői és a megrendelői szerepkör. A vizsgálatokat az orvosok rendelik el, ebben alig korlátozza őket bármiféle előírás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő pedig fizet. A laborok egyetlen beutalót sem utasíthatnak el, amellyel az ellátási területükhöz tartozó páciens megjelenik. A kiadások megfékezése végett 2005-ben külön zárt laborkasszát hozott létre az akkori egészségbiztosító, évi 21 milliárd forint maximálisan szétosztható összeggel. A laboroknak a növekvő teljesítményért nem jár pluszfizetség, vagyis minél többet dolgoznak, fajlagosan annál kevesebb a bevételük.

A laborok veszteségtermelését csak a havi munkamennyiség adminisztratív korlátozásával lehet csökkenteni. Erre szolgál a nem sürgős igénnyel érkezők sorba állítása. Vérmérsékletüktől függően próbálják a kórházvezetők önmérsékletre bírni a beutalók kétharmadát kiállító háziorvosokat. Így indokolt vagy indokolatlan félelmek is átszabhatják a mindennapi gyakorlatot, ami a labormegtakarításnál nagyobb kiadást generál, és még a beteget is veszélybe sodorja.

„Megtakarítási lehetőség lenne abban, ha a szakmai kollégiumok összefognának, és részletes útmutatást dolgoznának ki, hogy mikor milyen vizsgálatot célszerű elvégeztetni – vázolja a labordiagnosztikával kapcsolatos elképzelését Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke. Úgy tűnik, az illetékes államtitkárság is nyitott erre a megoldásra."

Félő azonban, hogy az évek óta súlyosbodó problémát úgy fogják megoldani, hogy némi többletpénzt tolnak a rendszerbe, a háziorvosok oldalán néhány féket beépítenek, a korszerű szakmai döntési eljárások kidolgozása pedig várólistára kerül - írta a lap.