• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Már robot és a mesterséges intelligencia is segít az agysebészetben

Lapszemle 2023.03.17 Forrás: InfoStart
Már robot és a mesterséges intelligencia is segít az agysebészetben

A központi régiókban körülbelül 4-4,5 millió embert kezel az intézet olyan idegsebészeti problémákkal, amely speciális felkészültséget igényel.

Ha nálunk is kiépül a 39 sztrókcentrummal a hálózat, akkor Magyarország lesz az egyetlen a világon, ahol a sztrókellátás lefedi az egész ország területét – mondta Erőss Lóránd, az Országos Mentális Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgató főorvosa. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az intézet felújított műtőegyütteséről, a beavatkozások kritikus időhatárairól, és arról is, hogy a robotoknak milyen szerepük lehet az idegsebészetben.

Milyen típusú esetek kerülnek be a műtőkomplexumba? Mi a betegút oda?

Az intézetünk évente nagyjából négyezer műtétet végez. Részben idegrendszeri tumorokat, agyvérzést, olyan sztrókot, amit intervenciós technológiával kell ellátni, de epilepsziát, mozgászavarokat, gyermek-idegsebészeti agyvízkeringési problémákat látunk el.

Hogy kerülnek be a betegek?

Magyarországon körülbelül 26 ezer sztrókeset van évente, ebből 12 ezer beteg legalább tartós károsodással kerül ki. A sztrókellátásra szorulót a mentőszolgálat beszállítja egy sztrókcentrumba: vagy hozzánk, vagy valamilyen olyan sürgősségi osztályra, ahol sztrókcentrum is működik. Az ott készült CT-diagnosztika alapján konzultálják meg azokkal az ellátó centrumokkal, akikkel kapcsolatuk van, hogy vagy ott helyben marad a beteg, vagy tovább kell szállítani a megfelelő ellátásra. Hozzánk a sztrókos betegek nagy része szekunder transzporttal érkezik, körülbelül 10-20 százaléka a betegeinknek, akit direktbe hozzánk szállítanak be, de ez a sztrókbetegre igaz. A központi régiókban körülbelül 4-4,5 millió embert fedünk le olyan idegsebészeti problémákkal, amelyek akár ritka kórképek, tehát az ügyeleti ellátásban más intézmény nem tudja ellátni a régióban, vagy pedig valami speciális felkészültséget igényel, ami nálunk hozzáférhető.

Mennyi ideje van egy sztrókos betegnek arra, hogy az első szakellátást megkapja?

Minden perc számít. Azt szoktuk mondani, hogy körülbelül percenként 12 kilométernyi idegsejt pusztul el az agyban, és ezért nincs sok idő arra, hogy cselekedjünk. Attól függ, hogy az agyi vérellátás milyen módon alakult annál az egyénnél. Vannak betegek, akiknél olyan a kollaterális rendszer, hogy akár 24 óra múlva is hatékonyan be lehet avatkozni a nagy érokklúziók megszüntetésére és van olyan beteg, akinél a 3 óra is hosszú. Úgyhogy az optimális az, ha várakozás nélkül a CT-vizsgálat után megtörténik a beavatkozás. Továbi kórformák és részletek a teljes interjúban

Legolvasottabb cikkeink