Már veszélyesek a kóbor kutyák Magyarországon

Hazánkban 80-100 ezer kóbor kutya is élhet. A probléma túlmutat az állatvédelmen, az egészségügyi kockázatok mellett a falkába verődött állatok emberekre és haszonállatokra is támadnak. A megoldás állami segítség nélkül lehetetlen – ez derül ki Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) elnökének friss tanulmányából, melyet a 24.hu. ismertetett.

Az állatvédelmi szakember 647 települést, 80 ebrendészeti telepet keresett fel Nyírmadától Szombathelyig, elbeszélgetett az emberekkel, felmérte a kóbor állatok számát – a felmérés hamarosan elérhető lesz a neten.

A kóbor kutyák befogása, gondozása, magyarán a „probléma kezelése” az állami ebrendészeti ellátórendszer feladata, viszont a települések maguk döntik el, szerződnek-e a „szolgáltatásra”, vagy sem. A gyakorlatot nézve azonban szinte mindegy is. A MÁOSZ által felmért településekre és az ott azonosított 30 ezer kutyára összesen kettőezer férőhely jut az ebrendészeti telepeken, magyarán 15-ször több kóbor kutya van, mint amennyiről gondoskodni lehet.

Az arányokat tekintve Nógrádban, Borsodban, Szabolcsban, Hajdú-Biharban és Hevesben találjuk a legtöbb gazdátlan állatot, és innen származik az egyik legmegdöbbentőbb adat is: A Borsod megyei Méra településen van egy 19 (!) férőhelyes telep, az ehhez tartozó falvak környékén pedig 1000 kóbor kutya. Persze állatvédelmi szervezetek országosan működnek, de még az ő férőhelyeik is csak cseppként jelennek meg a tengerben.

A gondozatlan, oltatlan ebek komoly járványügyi, közegészségügyi problémát jelentenek, emellett minél többen vannak, úgy nő a közvetlen támadás lehetősége is. És nem csak elméletben. A kutyák többsége békésen él az ember mellett, épp csak haza menniük nincs hova. Sok helyen viszont falkába verődött kutyák rendszeresen szednek le embereket a bicikliről, agresszíven kunyerálnak élelmet, sőt el is veszik azt főleg gyerekektől. De megtámadnak és megölnek házillatokat is.

A kóbor kutyákra jelenleg a biztos halál vár. A törvény szerint az ebrendészeti telepen 14 nap után lehet túlaltatni, magyarán elpusztítani az állatot, ha addig a gazdája nem jelentkezik érte. Márpedig miért jelentkezne, ha nem is létezik. Helyhiány miatt évente körülbelül 3000 kutyát ölnek meg, mégse valamiféle mészárszéknek képzeljük el ezeket.

Egyes állatok eleve olyan rossz állapotban kerülnek be, hogy nem lehet rajtuk segíteni, illetve megesik az is, hogy a békés kutyákat inkább az utcán hagyják, nehogy az ő elhelyezésükért kelljen a telepen lévőket elpusztítani.

A vadászok is több ezres nagyságrendben – hivatalosan körülbelül 5000/év – lövik ki a kóbor kutyákat, mert azok vadat hajtanak, és ilyenkor ez kötelességük. Meg persze a betegségek, balesetek…

Mi a megoldás? Ilyen nagyságrendnél csak a középtávú megoldás működhet, ami központilag irányított, országos ivartalanítást jelent. A szaporulatot kell megakadályozni, ez a probléma kezelésének egyetlen lehetősége.

Ennek érdekében küldték meg Mészáros Gabrielláék a tanulmányt az illetékes hatóságoknak, kéthetes véleményezési idő után pénteken érkezett a válasz: a kérdés további vizsgálatára van szükség. Itt tartunk most, jelentsen ez bármit is. A teljes cikk Magyarország kóborkutya térképével itt érhető el.