• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Markánsan a járóbeteg-ellátásról

Lapszemle Forrás: Elitmed.hu

Az orvosok ma már boldogan vállalnak munkát a szakrendelőkben, hiszen ott több fizetést kapnak, mint a kórházban.

A fekvőbeteg-ellátókhoz integrált rendelők csatlósok, ahol a kórházi szakvezetők megtiltják az amúgy ambulánsan is elvégezhető beavatkozások elvégzését, hogy az osztályon, fekvőbetegként fogadva a pácienseket, többletbevételhez juthassanak. Éppen ezért bizonyos tevékenységeket kizárólag a járóbeteg-ellátásban szabadna finanszírozni, hogy ne „vattabetegekkel" töltsék fel a drága kórházi ágyakat - olvasható az elitmed.hu portálon.

Minderről szakemberek szóltak az ex-tisztifőorvos, dr. Falus Ferenc nevéhez kötődő Markáns Vélemények beszélgetéssorozat kedd esti rendezvényén, ahol azt is kifejtették, a járóbeteg-ellátás rentábilisan üzemeltethető, azonban kapacitástérkép alapján kellene megszervezni azt.

Néhány kivétellel az ország valamennyi, önállóan működő rendelőintézete elutasította az államosítást, a budapesti szakellátók közül egy sem kívánt alárendelt szerepbe kerülni. Dr. Sólyom Olimpia, a XV. kerületi önkormányzat Egészségügyi Intézményének vezetője szerint is ez volt a helyes döntés. Az igazgató szerint ugyanis a rendszer csak akkor lehet költséghatékony, ha az alap- és a szakellátás felé viszik a definitív ellátásokat, ami azonban csak akkor valósulhat meg, ha bizonyos beavatkozásokat kizárólag a rendelőben finanszíroznak, hiszen most a kórházakban, HBCS-ben többet fizetnek ugyanazokért a kezelésekért.

Az orvosok ma már boldogan vállalnak munkát a szakrendelőkben, hiszen ott több fizetést kapnak, mint a kórházban, 24 órában ellátott feladatukért – vélekedett dr. Pál Miklós, a Dunakeszi Szakrendelő igazgatója, amelynek fenntartója, a város önkormányzata az országban elsőként nyilatkozott arról, hogy nem kívánja az államnak adni rendelőjét.

Hektikusan változó szabályokhoz kell alkalmazkodniuk az intézményvezetőknek, s ez a betegellátást is hátráltatja. Paál Miklós szerint amúgy is túl sok a szabály, s ezeket az illetékes hivatalok ügyintézői végre is hajtatják, függetlenül attól, az adott előírás ésszerű-e vagy sem. Példaként hozta azt a minimumfeltételt, amely szerint a betegszállítást vagy az otthoni szakápolást végző cégeknek is fenn kel tartaniuk egy megfelelően felszerelt rendelőt, amikor az általuk nyújtott szolgáltatásban ennek nincs is relevanciája.

Valamennyi adat rendelkezésére áll az ágazat vezetőinek ahhoz, hogy elkészüljön egy kapacitástérkép, amelynek alapján az igényeknek megfelelően lehetne elosztani a TEK-et, a szakmakódokat pedig a lakosságszám alapján kellene meghatározni a rendelőkben.