Másképp emlékeznek

Lázár János szerint a kormány támaszát adó frakció Hajdúszoboszlón választott az elé tárt egészségügyi reformkoncepciók közül. Lázár János ugyanis azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a képviselőcsoport úgy foglalt állást, hogy a kórházak, valamint a szakrendelők ne a kormányhivatal irányítása alá tartozzanak.

Magyarországon a jövőben állami feladat lesz a fekvő- és járóbeteg-ellátás. A Népszabadság által megkérdezett és az ülésen részt vett pártpolitikusok szerint lehetett így is érteni a vita végeredményét, de mások úgy emlékeztek, hogy a péntek hajnalig tartó vitán csak az a döntés született, hogy nincs döntés.

Információk szerint az egészségügy átalakításával kapcsolatban a frakció több koncepcióról is tárgyalt. Az egyik az önkormányzati törvény szövegtervezete, eszerint 2012. január elsejéig a megyei intézmények, 2013. január elsejétől pedig a városi kórházak is a megyei kormányhivatalok felügyelete alá kerülnek. De ezek is csak addig maradnak a kormányhivatalnál, míg a végleges szakmai struktúra ki nem alakul, és további döntéssel kiderül: ki irányítja, felügyeli a kórházakat.

A kormányhivatalok ellen szól, hogy összeférhetetlen lenne, hogy ugyanaz a hivatal legyen a tulajdonos, amely a felügyeletet, a finanszírozást is ellátja.

A második koncepció a „Budapest-törvény" szövegtervezetének része, a kerületi polgármesterekből szerveződött Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) javaslata volt. Ebben az előkészítők azt javasolták, hogy a fővárosi és a Pest megyei egészségügyi intézmények (köztük az egyetemi klinikák, az országos intézetek) a fővárosi kormányhivatal felügyelete alá kerüljenek. Erről a vita hajnalig tartott, de miután gyorsan kiderült, hogy eredeti koncepciót biztosan nem szavazná meg a többség, ezért Orbán Viktor kormányfő elnapolta a döntést.

A harmadik koncepcióként került szóba a Semmelweis Terv. Ez utóbbi mellett Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár hosszasan érvelt.