A Magyar Nemzeti Bank elkészítette az első uniós rangsort arról, hogy az EU 27 országa hogyan kezelte eddig a járványt és annak a gazdasági hatásait.
Miért is ne tűzhetnénk ki magunk elé azt a célt, hogy újra és újra elérjük az első helyet, azt a teljesítményt, amit a 2020-ban eddig végzett hazai járványkezelés és gazdasági újraindítás az uniós rangsorban mutat?
Járványkezelésben eddig elsők vagyunk az EU országok között. A világban is legalább az első tíz között állunk, miközben uniós versenyképességünk a 19. helyre elég és az EU-ban a gazdasági fejlettség terén /egy főre jutó GDP és GNI, vásárlóerő paritáson/ csak a 21. helyen állunk. Mit is kell tennünk? Érjük utol magunkat, tehát az élet minden területén zárkózzunk fel ahhoz a hatékony és sikeres működéshez, amit eddig a járványkezelésben elértünk, írja a novekedes.hu.
A Magyar Nemzeti Bank elkészítette az első uniós rangsort arról, hogy az EU 27 országa hogyan kezelte eddig a járványt és annak a gazdasági hatásait. Ez a Járványkezelési Index különleges, mert egyszerre méri az egészségügy, a reálgazdaság, a pénzügyi egyensúly és a bizalom alakulását összesen 9 mutatóval a Covid-19 elleni küzdelem során. Újdonsága, hogy az összetett válság /egyszerre egészségügyi, növekedési, munkaerő piaci, jövedelmi, költségvetési, bizalmi/ összetett mérésére ad lehetőséget. A használt mutatók 97 százaléka tényadaton és egyetértésen alapuló előrejelzés.
A járványkezelést a mutató versenyképességi alapon méri, mert a járvány elleni egészségügyi küzdelem, a gazdasági válság elhárítása és a gazdaság újraindítása terén hozott döntések egyben versenyképességi döntések is. A 2020 első felében hozott kormányzati, emberi és üzleti döntések jelentős mértékben meghatározzák majd az uniós országok egymással és a világgal szembeni versenyképességét a következő években, sőt az egész évtized során.
Az index még nem tartalmazza az EU közös válságkezelési döntéseinek várható hatásait. Már most nagy valószínűséggel előre jelezhető azonban, hogy azok járnak majd jól az uniós közös forrásokkal, akik eddig is jól kezelték az összetett válságot és azok nem képesek majd jól használni a pénzt, akik eddig sem voltak képesek jó döntéseket hozni. Nem az számít a legtöbbet, hogy ki mennyi pénzt kap az uniótól, hanem az, hogy miképpen használja azt fel: a romló versenyképességű tagállamok lemaradása nő, a versenyképesek tovább erősödnek.
Magyarország az első helyen végzett az MNB járványkezelési versenyképesség mérésében az EU-27-ek körében. Bár hasonlóan hiteles és összetett globális mérés még nem áll rendelkezésre, de annyi már látszik, hogy a világ legjobbjai között leszünk, mert meglepően sokan még az EU tagállamoknál is rosszabbul kezelik az összetett válságot.