A statisztikák alapján a magyar egészségügy egyre rosszabbul teljesít, de ezt a kormány a közvélemény előtt leplezi.
Szakmai konferenciákon, sőt kormányzati kiadványokban friss tényeket közöltek arról, hogy a magyar lakosság egészségi mutatói, az ellátás minőségét és elérhetőségét jelző számok és az egészségügyi ráfordítások egyre jobban elmaradnak az Európai Unió, újabban pedig a visegrádi államok átlagától is. Ezekhez az információkhoz azonban az utca embere nem, vagy csak hosszabb kutakodás után juthat hozzá olvasható a magyarnarancs.hu-n Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter tollából.
Nézzünk néhány cáfolhatatlan megállapítást!
A férfiak 40 éves korban várható élettartamát vizsgálva 1989-ben még Szlovákiával, Lengyelországgal és Csehországgal egy csoportba soroltak bennünket (akkor ez 29 év volt); a 2015. évi mutatóval (33,7 év) – a szerény javulás ellenére – Bulgária, Románia, Lettország és Litvánia legrosszabb értékeket képviselő sávjában helyezkedünk el. Tehát a visegrádi csapat többi tagja elhúzott mellettünk, a legalsó ligába kerültünk.
A korai és a kezelhető halálozást tekintve Magyarország relatív helyzete számos halálok, így a koszorúér-betegség és a vastagbélrák esetében az elmúlt években romlott, már Bulgáriánál és Romániánál is rosszabb. Ennek hátterében a növekvő társadalmi különbségekkel is összefüggően az ellátás igénybevehetőségi korlátai és a behívásos vastagbélrákszűrés bevezetésének évek óta tartó halogatása sejthetők.
Orosz Éva és Kollányi Zsófia új tanulmánya szerint a régi uniós tagországokkal (EU15) összehasonlítva két és félszer nagyobb az ún. elkerülhető, azaz az egészségügyi ellátás zavaraival magyarázható halálesetek száma (vagyis amikor nem áll időben rendelkezésre a szükséges diagnosztikai vizsgálat, beavatkozás vagy szakember, esetleg a beteg nem jut hozzá, mert szegény vagy olyan helyen él, ahol nincs elérhető távolságban megfelelő ellátás). A visegrádi hármak esetében az arány nem éri el az EU15 kétszeres értékét, ahogyan tíz évvel ezelőtt még nálunk is ez volt a helyzet. 2014-ben az összes halálozás 14 százaléka, azaz 17 677 haláleset lett volna elkerülhető hazánkban. Az utóbbi adat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nemrég publikált jelentésében olvasható.
További részletek a weboldalon.