Meddőségi válság: az érintettek száma nő, de a kezeléseké nem optimális

A magyar párok 17 százaléka küzd meddőséggel, éves szinten majdnem 10 ezer nőt érint a kihívás. Bár a lombikbébi-kezelések száma az elmúlt években jelentősen nőtt, de még mindig elmarad a nemzetközi ajánlások szerinti optimális szinttől. A szakemberek ezért sürgetik az ellátórendszer bővítését és a területi egyenlőtlenségek csökkentését - írta egy az Orvosi Hetilapban megjelent tanulmány alapján az economx.hu.

A kutatáshoz 2010 és 2023 közötti időszakot vettek alapul. Az látszik, hogy a meddőség egyre nagyobb arányban fordul elő a pároknál. Amíg 2010-ben 5,9 ezer esetszámot regisztráltak, 2023-ban 16,6 ezret.

2010 és 2023 között Magyarországon 2,8-szorosára emelkedtek a közfinanszírozott formában elszámolt IVF-beavatkozások aránya. A meddőségi kezelések államosítása után még nagyobb esetszám növekedés történt. Ugyanakkor a szolgáltatás igénybevételében területi szinten továbbra is jelentős egyenlőtlenségek vannak – írják a szakmai cikkben. 

A meddőségi klinikák államosítását követő négy éves periódusban, 2020 és 2023 között az látszik, hogy a beavatkozások több mint fele (61 százaléka) Budapesten történt, ez 2222 IVF-beavatkozást jelentett egymillió lakosra, míg a legkisebb betegforgalmi arányt – négy százalékot – a kaposvári és pécsi szolgáltatók képviselték. A szakemberek a területi aránytalanságok orvoslására egyrészt új szakambulanciák létrejöttét, másrészt új meddőségi centrumok megnyitását javasolják.

Preventív eszköz lehet a szociális petesejtfagyasztás törvényi szabályozása. Az eljárás Magyarországon jelenleg még nem érhető el, azonban a környező országokban adott ennek a lehetősége – hívják fel a figyelmet a tanulmányban.

A fiatalabb életkorban lefagyasztott petesejtek felhasználásából embrió létrehozása az idősebb nők esetében eredményesebb eljárást eredményezhet, mint friss ciklusból lombikkezelést végezni, és valószínűsíthetően alacsonyabb költségvonzattal járna. 

Nem titkolják el az elemzésben azt sem, hogy a gyermekre vágyó páciensek között évente 1-2 ezren külföldön veszik igénybe az IVF-kezelést. A külföldi intézményválasztás hátterében húzódó legmarkánsabb okok között említik a petesejt-donációt, amit a hazai jogi környezet nem tesz lehetővé, sok esetben azonban ez jelenti az utolsó esélyt a vágyott gyermekre a magasabb életkorúak esetében. 

További részletek a teljes cikkben