Drága és kevés a pszichológus, jöhet a mesterséges intelligencia?

Az emberek mentális egészsége világszerte romlik, a COVID–19 járvány pedig csak tovább rontotta a helyzetet – derül ki egy kutatásból. Miközben a probléma mélyül, az egyetemi pszichológiai ellátórendszer nem tud lépést tartani. Kevés a szakember, alacsony a költségvetés, és a mentális zavarokat övező társadalmi stigma sokakat visszatart a segítségkéréstől. Hogy milyen jövője lehet a generatív technológiának a lelki és mentális problémák kezelésében, azt aktuális kutatások összegzésével, valamint egy magyarországi pszichológus szakember segítségével járta körbe az economx.hu.

Az AI-alapú chatbotok, amelyek képesek emberi beszélgetéseket imitálni, ma már nemcsak kérdezz-felelek játékok, hanem potenciális virtuális terapeuták. Az AI egyre komolyabb szerepet kap a pszichológiai állapotok feltérképezésében és kezelésében. Gépi tanulási módszerek már képesek EEG-adatok alapján elkülöníteni depressziós és egészséges embereket. A beszéd finom árnyalataiból vagy az arckifejezések mikromozdulataiból származó érzelmi információk alapján következtethetünk pszichés zavarokra – olyan adatokra, amelyeket egy ember talán észre sem vesz, de egy algoritmus igen.

A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb korlátja – a szakember szerint – az, hogy nem tud valódi érzelmi kapcsolatot kialakítani: „A mesterséges intelligencia csak a felhalmozott információk alapján tud választ adni. Nem képes reflektálni a hangsúlyokra, az elhallgatásra, a testbeszédre, az érzelmi árnyalatokra. Ezek azonban a terápiás munka legfontosabb elemei.” – mondja Fialáné Szabó Judit pszichológus.

A másik nagy probléma az algoritmusok korlátozott képessége az emberi érzelmek megértésére. A pszichoterápia lényege az élethelyzetek érzékeny értelmezésén és a páciensek egyedi igényeihez való rugalmas alkalmazkodáson alapul – ezek a képességek jelenleg teljes mértékben hiányoznak a mesterséges intelligenciából.

A pszichológus arra is felhívja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia gyakran igyekszik a felhasználónak kedvező, pozitív vagy „hízelgő” választ adni. Ez elsőre szimpatikusnak tűnhet, de hosszú távon komoly akadályt jelenthet a fejlődésben: A terápiás munka egyik kulcsa a konfrontáció. Nem a konfliktuskeresés, hanem az, hogy szembesítsük az embert azokkal a működésmódjaival, amelyek gátolják őt a változásban. Egy AI erre nem képes – sőt, sok esetben épp megerősíti a meglévő torzításokat. – magyarázta Fialáné Szabó Judit.

Továbbiak a teljes cikkben