Még a V4-ekhez képest is kevesebbet költünk az egészségügyre

Ha kevés jut az egészségügyre, az oktatásra, a szociálpolitikára, akkor a korrekció forrása lehet az is, ha az állam kevesebbet költ magára.

A legszegényebbek betegségei és rövid élete húzza le Magyarországon az átlagos várható élettartamot – hangzott el a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSz) által szervezett első online konferenciáján a Népszava tudósítása szerint.

A felvezető előadásokból kiderült: még a V4-ekhez képest is kevesebbet költünk az egészségügyre, ezért egy új kormánynak GDP arányosan jelentősen növelnie kell az e területre jutó forrásokat. Rékassy Balázs, a civilszervezet egyik alapítója arra emlékeztetett, hogy az egészségügyben elköltött 100 forintból 36-ot a betegek fizetnek ki adózott jövedelmükből. Ez pedig növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. Megjegyezte: noha a koronavírus-járvány alatt az állam növelte az egészségügy ráfordításait, de ezek javarészt egyszeri, a védekezéshez kötött plusz kiadások, illetve az orvosi béremelés költségei voltak. Az ellátás finanszírozása valójában nem nőtt.

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense egyebek mellett felvetette a GDP újraosztását. Ha kevés jut az olyan területekre, mint az egészségügy, az oktatás, a szociálpolitika, és ez versenyhátrányt okoz, akkor a korrekció forrása lehet az is, ha az állam kevesebbet költ magára. Európán belül Ciprus után Magyarország fordítja a legtöbbet az államra. Ez egy fekete doboz, éppúgy vannak benne hasznos dolgok, meg nagyon haszontalanok is. Így például a presztízs beruházások, vagy a korrupció.

A magyarok egészségállapotbeli egyenlőtlenségeiről Kollányi Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának adjunktusa hozott adatot. Ábráiról az derült ki, hogy a legfeljebb általános iskolát végzett, és az egyetemi diplomával rendelkező férfiak várható élettartama között tíz év különbség van. Ez nemcsak Magyarországon, de a V4 országokban is hasonló, viszont a skandináv és a mediterrán országcsoportokban már sokkal kisebb ez a különbség. Szerinte a magyarok átlagosan rossz egészségi mutatói abból adódnak, hogy nagyon nagyok az egészségi egyenlőtlenségek. S ahhoz, hogy az átlagot javíthassuk, az alul lévőknek az egészségi állapotán kellene javítani. Éppen ezért a leghátrányosabb helyzetben élőknek kell leginkább javítani a lehetőségein, hogy hozzáférjenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz, írja a Népszava.