A legjobb helyezést a környezetvédelemben, a legrosszabbat az egészségügyben értük el.
Annak már lassan nincsen hírértéke, hogy az európai társadalmi fejlődés élvonalában a skandináv országok állnak, az viszont már figyelemre méltó, hogy egyes területeken néhány „visegrádi” állam messze megelőzi Magyarországot. Ez derült ki az Egyensúly Intézet Megatrend Index 2022 címet viselő online sajtóbemutatójából, amelyet Kozák Ákos, az intézet társalapítója, szociológus tartott Szőllősi Györgyi moderálásával, írja a szeretlekmagyarorszag.hu.
Globális kihívások, lokális válaszok – így határozta meg az előadó a Megatrend Index lényegét, amely az Európai Unió országainak, köztük Magyarországnak hosszú távú sikereit meghatározó trendjeit és aktuális eredményeit immár másodszor mutatja be. Ehhez olyan indikátorokat mérnek a Eurostat 5 éves periódusra vonatkozó adatai alapján, amelyekből kiderül, hogy egy ország jó, vagy kedvezőtlen irányba halad és nyomon lehet követni az egyes országok szakpolitikai sikereit is. Az öt mért terület: az oktatás, a digitalizáció, az egészségügy, a környezetvédelem és a társadalmi kohézió.
Ha összességében nézzük Magyarország pozícióját az öt indexben, akkor jóindulattal azt mondhatjuk, hogy 27 uniós ország között a középmezőny legvégén áll – szögezte le Kozák Ákos. A legjobb helyezésünk a 17. a környezetvédelem kategóriában, a legrosszabb pedig az egészségügyé, a 24. Az „okos országok” között a 19-ek vagyunk, a társadalmi kohézió terén 20., a digitalizációban pedig a 21. helyet szereztük meg.
Az egészségügy terén az elmúlt években, beleértve már a nagy próbatételt jelentő járványidőszakot is, látványos javulás volt az egész Unióban olyan szubjektív indikátorok szerint, mint a születéskor várható élettartam, az egészségesen megélt évek, a dohányzás, alkohol-fogyasztás terén vagy más megelőzhető betegségek számában. Ennek ellenére mégis alakulnak ki jelentős különbségek – mondta a szakértő.
Magyarország egészségügyre az uniós átlag körül (GDP-arányosan 4,7%) költött, de hiába fektettünk be százmilliárdokat infrastruktúrára, ha a népegészségügyi állapot, a prevenció nincs rendben, akkor mindez nehezen fog megtérülni. Például a megelőzhető okokból bekövetkezett halálozások száma növekedett a rendszerváltás óta. Ez utóbbiban az utolsó, 27. helyen állunk. A vezető hármasban Svédországot ezúttal Málta és Hollandia követi, írja a lap.