Még tart a vita a kórházi ingatlanokról

Noha lassan már négy hónapja állami tulajdonba kerültek a fővárosi kórházak, még mindig nem tisztázott, hogy ez pontosan mely ingatlanokat érintette. A problémás ingatlanok listájáról várhatóan ma tárgyal a főváros egészségügyi bizottsága. Az Országgyűlés pedig várhatóan ma járul hozzá a jelenleg önkormányzati fenntartású, vidéki városi kórházak állami átvételéhez - írja a Magyar Nemzet.

A törvény szerint azokat az egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanokat kell átadni az államnak, amelyek a jogszabály hatálybalépésének napján, azaz január elsején fővárosi tulajdonban voltak, vagy amelyeket 1990 után egészségügyi célra használtak, de ez a funkciójuk mára megváltozott, ám egyéb közcélra a törvény hatálybalépéséig nem használták. A felek között azonban még mindig vita van az átadandó ingatlanok listájáról.

A főváros nem adná át a Heim Pál Gyermekkórházhoz tartozó három ingatlant, amelynek kiürítéséről és a feladat áttelepítéséről tavaly júliusban döntött, s amelyhez vissza nem térítendő támogatást is adott. További három ingatlan – amelyek a Péterfy Sándor utcai, a Schöpf-Merei és a Heim Pál-kórházhoz tartoztak – szociális célú hasznosításáról pedig tavaly decemberben határoztak. Ezek átadását is kérdésesnek tartja Budapest.

Vannak azonban egyéb „problémás" ingatlanok is az átadandók között. Ezek közül ugyan több valamely kórház használatában áll, de tulajdonjogilag nem a fővároshoz, hanem különböző kerületi önkormányzatokhoz vagy a gázművekhez tartozik. Akadnak olyanok is, amelyekre például egy magáncég 50 éves használati joga van bejegyezve, vagy több önkormányzati lakás található a területükön. Kérdéses a múzeumként működő Sziklakórház sorsa is, bár egy előterjesztés mellékletében az áll: az államot képviselő MNV Zrt. nem zárkózik el attól, hogy a tulajdonjogot a főváros kapja meg. Jelenleg a Sziklakórház Múzeum Kft. bérli a Szent János Kórháztól az egykori titkos katonai objektumot.

Az állam több mint 800 millió forintot követel a fővárostól, többek között a már korábban jóváhagyott fejlesztésekre, folyó beruházásokra. További 400 milliót pedig a közbeszerzések lebonyolítására létrehozott fővárosi cég után. Budapest önkormányzata azonban kiáll amellett, hogy jogszerűtlen a követelés, és nem fizet.