Gyógyszeripar: nincs fejlesztés

Mintegy kétharmadára esett vissza a gyógyszeripari fejlesz­tések összege az egy évtizeddel korábbihoz képest: a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Nemzet­ gazdasági Minisztérium, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal és a Deloitte Zrt. nemrég bemutatott kiadványa, a „Jelentés a vállala­ti KFI helyzetéről" című dolgo­zat szerint a gyógyszeripari k+f ráfordítás 2010­ben csaknem 56 milliárd forintot tett ki - írja Világgazdaság.

Ezek a befektetések a második évez­red elején még meghaladták a 80 milliárd forintot. Ez azért fi­gyelemre méltó, mert a gyógy­szeripar hazánkban az egyik leginnovatívabb ágazat, a „k+f motorja": évek óta stabilan a magánszektor kutatás­fejlesz­tési ráfordításainak csaknem 50, az évi 140 milliárdra rúgó összes k+f költségnek a 40 szá­zalékát adja. Ráadásul 2010 óta sincs ok az örömre: az iparágat sújtó, európai szinten is példátlanul magas adók miatt szinte vala­ mennyi gyógyszeripari cég arra kényszerült, hogy felülvizs­gálja kiadásait.

„A kiszámíthatatlanság, va­lamint a hatalmas mértékű elvonások nyilvánvalóan és egyértelműen csökkentik a gyógyszeripar innovációs haj­landóságát" – vélekedik a Ma­gyosz igazgatója, Ilku Lívia. Mint mondja, elvileg pályázati úton is elérhetők kutatás­fej­lesztési támogatások, ezeket azonban több okból is csak nagyon kevesek tudják igény­ be venni a gyógyszercégek közül. A feltételek között sok esetben szereplő előírások, így például a gyors, egy éven be­lül elérhető k+f eredmény az orvosságok kifejlesztésénél jel­lemző 12­13 éves innovációs periódus miatt nem értelmez­hető.

Ugyanígy nem működik a „biztos termék a fejlesztés végén" feltétel sem, hiszen egy fejlesztési folyamatban átlago­san 10 ezer molekulából egyből lesz a betegek számára elérhető készítmény.

Tény, hogy – mint azt az ága­zati szereplők panaszolják – az ösztönzőrendszer nem nevez­hető túl stabilnak: a gyógyszer­iparra vonatkozó, kutatás­fej­lesztést ösztönző szabályozás 2009 óta működik hazánkban. Ennek az lett volna a lényege, hogy a Magyarországon k+f­et folytató cégek, a különadó­ ként befizetett jelentős teher ötödét, majd a teljes egészét levonhatták volna. (A gyógy­szeripari különadó mértéke akkor 12 százalék volt, ehhez jött az orvoslátogatók után fize­tendő fejenként 5 millió forint éves díj.) 2010 végén eltörölték ezeket az engedményeket, majd fél évre rá ismét módosí­tották a rendszert: a különadót 12­ről 20 százalékra, az orvos­ látogatói díjat pedig fejenként évi 10 millió forintra emelték. A 100 százalékos engedmény csak akkor volt érvényesíthe­tő, ha a vállalat k+f ráfordítá­sa meghaladta a gyógyszerei után kifizetett tb­ támogatási összeg 70 százalékát. Ha ennél kisebb volt, akkor az enged­mény sávosan csökkent.