• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Megfejtették, miért nem szeretik a gyerekek a brokkolit, karfiolt

Lapszemle 2021.09.27 Forrás: qubit.hu
Megfejtették, miért nem szeretik a gyerekek a brokkolit, karfiolt

A magas szagmolekula-koncentráció a gyerekeknél egyértelműen azzal járt, hogy nemkívánatosnak tartották a karfiolt.

Karfiol, brokkoli, kelkáposzta, retek, karalábé – két dolog biztosan közös ezekben a zöldségekben: a keresztesvirágúak rendjébe tartoznak, és általában nem szeretik őket a gyerekek. Egy friss tanulmány szerint az utóbbi nem feltétlenül azért van, mert finnyásak, sokkal inkább a nyálukban található enzimek okozhatják az undort - írta a qubit.hu.

A cisztein-liáz nevű enzimeket a szájban élő baktériumok termelik, de megtalálhatók a keresztesvirágú zöldségek sejtjeiben is. Ezért amikor valaki beleharap, mondjuk, egy kis darab brokkoliba, akkor a zöldség sejtjeiből kiözönlő enzimek találkoznak a nyálban találhatókkal, amelyek aztán elkezdik az S-metil-L-cisztein-szulfoxid (SMCSO) nevű vegyület lebontását, szúrós szagú molekulákká alakítva azt.

Felnőtteken végzett kutatásokból kiderült, hogy nyálban található cisztein-liáz aktivitása határozza meg, mennyi SMCSO kerül lebontásra, vagyis mennyi szagos molekula képződik a folyamat során. Ettől függhet az is, hogy kinek mennyire ízlenek a keresztesvirágú zöldségek, márpedig a kutatások alapján a felnőttek között akár tízszeres különbség lehet a molekulák számában. A friss tanulmány szerzői arra voltak kíváncsiak, hogy a gyerekek között is megvannak-e ezek a nagy különbségek. A karfiolkóstolóval kiegészített kutatás során kiderült, hogy igen, megvannak. Továbbiak a cikkben

Legolvasottabb cikkeink