Meghalt Peter Mansfield, az MRI atyja

Sir Peter Mansfield, az MRI egyik kifejlesztője szerdán halt meg – közölte a Nottinghami Egyetem. Keveseknek adatik meg, hogy pályafutásukra visszatekintve azt mondhatják, megváltoztatták a világot. Az MRI kifejlesztésével Sir Peter Mansfiled jobbá tette a világunkat – mondta David Greenaway, az egyetem alkancellárja. Sir Peter Mansfield a londoni Queen Mary Egyetem fizika szakán diplomázott. Szakdolgozata olyan jól sikerült, hogy témavezető professzora felvette a mágneses (mag)rezonanciát (NMR) kutató csoportjába. 1962-ben megszerezte a PhD-fokozatot, és ösztöndíjat kapott az Illinois-i Egyetemre. 1964-től a Nottinghami Egyetemen tanított és kutatott, és múlhatatlan érdemeket szerzett a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) kidolgozásában – írja az MTI híre nyomán a vs.hu portálja.

A mágneses magrezonancia jelenségét 1938-ban írták le. 1970-ben az amerikai Raymond Damadian kimutatta, hogy MRI segítségével a rákos szövetek elkülöníthetők az egészségesektől. Mansfield és amerikai kutatótársa, Paul C. Lauterbur továbbfejlesztette a technikát: Lauterbur fedezte fel, hogy kétdimenziós kép nyerhető a mágneses mezőben előidézett ingadozásokkal, Mansfield pedig azt mutatta ki, hogy az emberi test által a mágneses mező hatására kibocsátott jelzések matematikailag elemezhetők, ezzel lehetővé tette a hasznos képalkotó technika kifejlesztését.

Az MRI-eljárás lehetővé teszi a műtét nélküli pontos képalkotást az ember belső szerveiről, fontos szerepe van a diagnózis felállításában, a gyógyításban és a gyógyulás utáni kontrollvizsgálatokban.

Mansfield és Lauterbur 2003-ban kapta meg az orvosi Nobel-díjat a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia (MRI) terén tett felfedezéseikért, mert tevékenységükkel áttörést értek el a betegek kezelése és az orvosi kutatás terén. Sir Peter Mansfieldet 1993-ban ütötte lovaggá II. Erzsébet brit uralkodó.

Magyarországon az első MRI-készüléket 1986-ban üzemelték be a Semmelweis Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinikáján.