Mégis beválik a mindennapi tesióra?

A nyolcadikos és tizenkettedikes tanulók a 2014/2015-öshöz képest a 2015/2016-os tanévben lényegesen jobb fittségi állapotról tettek tanúbizonyságot. Legalábbis ez derült ki a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztből (Netfit) - melyet a magyaridők.hu idéz. Az idei tanévben még javában zajlik az adatgyűjtés, de ha összevetjük a korábbi két tanévet, látható, hogy az ingafutásban 4,2 százalékkal, a törzsemelésben pedig 4,4 százalékkal javítottak eredményei­ken a tanulók. Persze a mindennapos testnevelés is csak lassan fejti ki hatását.

A legnagyobb gondok a javulás ellenére továbbra is az állóképességben mutatkoznak: a tizenkettedikes fiúk 33, a lányok 42 százaléka tartozik a fokozott fejlesztést igénylő piros zónába. Mivel ötödikes korban ennél még jóval kedvezőbbek a mutatók, egyelőre úgy tűnik, a kor előrehaladtával romlanak fokozatosan az eredmények.

A napi rendszerességű iskolai testmozgás pozitív hatását mutatja az a tény is, hogy a mindennapos testnevelés felmenő rendszeréből először kikerülő – nyolcadik és tizenkettedik – évfolyamok jelentősen jobb eredményeket értek el a még nem mindennapos testnevelésben részt vevő évfolyamtársaik­nál. A nyolcadikos lányok közül az állóképességi ingatesztben 10 százalékkal, a tizenkettedikes lányok közül pedig 7 százalékkal többen kerültek egészségzónába, vagyis tekinthetők fittnek. Ez nemzetközi szinten is meghatározó eredmény. Testtájak, részletek, örömök a teljes cikkben

Megyénkben kétszer annyi az elhízott tanuló, mint a fővárosban
Továbbra is Budapesten és Pest megyében a legfittebbek a gyerekek, míg Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a legkevésbé – derül ki a NETFIT 2015/16-os tanév országos méréseinek eredményeiből. A jelentős megyei és regionális különbségeket jól mutatja, hogy például Jász-Nagykun-Szolnok megyében kétszer akkora (több mint tíz százalék) az elhízott tanulók aránya, mint a fővárosban. Az okoknak a szoljon.hu járt utána.

– A diákok fizikai állapotáról készített felmérés tökéletesen fedi a valóságot – vélekedik Bartus Gábor testnevelő, a kengyeli Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógusa. – Alsóban és ötödik-hatodik osztályban még csak-csak mozognak a gyerekek. A kamaszkorba lépéssel azonban mindez megváltozik. Épp tegnap tartottam egy futóórát, ahol a felsősök szinte „belehaltak" a kocogásba.

Bartus Gábor elmagyarázza, több oka is van annak, hogy fizikai állóképességük egyre rosszabb a (főleg felsős) diákoknak. Egyik alapvető ok, hogy a tanulók későn fekszenek le, sokaknál nincs meg a minimum nyolcórás alvás, és sajnos a szülők is kevesebb figyelmet fordítanak a felsősök kellő mennyiségű testmozgására.

Az iskolában sok a betegség miatti hiányzás, ráadásul a gyógyult kisbetegnek a gyermekorvos további egyhetes felmentést ad a testnevelésóra alól.

Csábi Ildikó, a szolnoki Varga Katain Gimnázium testnevelője a középiskolás évek alatt nem tapasztal szembetűnő teljesítményromlást, de mint mondja, már kilencedik osztályba nagyon rossz állapotban érkeznek a gyerekek. Viszont szerinte a NETFIT nem tükrözi teljesen a valós képet.

– Összességében probléma, hogy bevezették ugyan a heti öt testnevelésórát, amitől a gyerekek fizikai teljesítményének javulását várják, ám nem biztosították mellé az infrastrukturális feltételeket. Nem minden osztály jut be a tornaterembe. Mi például futunk a gáton, de sokan nem szertik a futást, így rosszabbul teljesít, aki például jó az aerobikban.

– Ha esik az eső, lépcsőzünk, a folyosón tornázunk, de ez sem olyan változatos mozgásforma, mint amit egy tornaterem biztosít. Eljárunk úszni is, de akkor meg orvosi igazolások tömkelegét hozzák. Nem szeretik a gyerekek a testnevelést – fejti ki a pedagógus.