Megkongatták a vészharangot a gyógyászati segédeszközgyártók

Közel egymillió, tartós fogyatékossággal élő ellátott, több ezer szakember és sok száz cég jövője a tét: az eddig is nehéz helyzetben lévő ortopédtechnikai vállalatok bezárása fenyeget, amint májusban életbe lép egy új európai ­uniós szabályozás. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakemberek elmondták: miközben fontos lenne a minőség megőrzése, sőt fejlesztése, a gyógyászati segédeszközöket, például ortopéd cipőket gyártó vállalatoknak egyelőre a megmaradása is kérdéses. Ahhoz, hogy megmeneküljön a szektor, közös gondolkodásra, gyors cselekvésre és komplex megoldáscsomagra lenne szükség.

Vészesen fogy az idő, hogy megmentsék a hazai orvostechnikai cégeket, azok ugyanis sorra fognak bezárni egy 2020 májusában életbe lépő európai uniós rendelet miatt, így közel egymillió ember ellátása forog kockán. Ők azok, akik valamilyen tartós fogyatékossággal élnek, így gyógyászati segédeszközökre szorulnak.

Ágoston Lajos, az Ortetika, Protetika, Rehabilitációs Szövetség (OPRA) elnökségi tagja a Magyar Nemzetnek elmondta: jelenleg több száz hazai kis- és középvállalkozás végzi erején felül a gyógyászati segédeszközökre szoruló páciensek ellátását, összesen pár ezer főt foglalkoztatva országszerte. A rögzített termelői árak és a hatósági árszabályozás 2010 óta változatlan, miközben az alapanyagárak több mint 80 százalékkal, az infláció 21,69 százalékkal, a bérminimum 135 százalékkal, valamint a rezsiköltségek is jelentősen emelkedtek. A termelői árak már több esetben nem fedezik a gyártók indokolt költségét. Emiatt mára nemcsak a minőségi ellátás került veszélybe, de egyre inkább az egész hazai gyógyászati segédeszköz ipar jövője forog kockán. Nemzetközi összehasonlításban az európai uniós országok gyógyászati segédeszközei árainak 20-25 százalékát érik el a magyar árak, így a fenntarthatóság megkérdőjeleződik, a fejlesztésekre pedig szinte esély sincs.

Az alulfinanszírozottság miatt egyre több vállalkozás felhagy az ellátással, az évtizedes tudással és gyakorlattal rendelkező szakembereket pedig azonnal felszívja a nyugat-európai piac – hangsúlyozta lapunknak Rozsnyai Sándor, az Ortopéd Cipőkészítők Szövetségének elnöke. Hozzátette, a visegrádi országok összehasonlításában a magyar orvostechnikai ellátás finanszírozottsága sereghajtó, európai összehasonlításban pedig még jelentősebb a lemaradásunk.

A helyzetet tovább nehezíti a már említett uniós rendelet, amely 2020. május 26-án lép életbe, és olyan jelentős minőség-ellenőrzési követelményeket, szigorításokat, illetve adminisztrációs terheket ró az orvostechnikai cégekre, amelyeknek – szakértői becslések szerint – a szektorban működő hazai kkv-k hetven százaléka nem fog tudni megfelelni.