• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Meglepetés érheti a betegeket hétfőtől

Lapszemle Forrás: Hír24

Július elsejétől új struktúra szerint működik a magyar egészségügy.

Nemcsak a háziorvosok között, az intézményekben is teljes a tanácstalanság. Súlyos problémát okozhat, és veszélyezteti a sürgősségi betegellátást a július elsején debütáló egészségügyi struktúra, ha a háziorvosok nem kapnak időben megfelelő tájékoztatást - mondta a hír24.hu megkeresésére Komáromi Zoltán háziorvos. Bár Szócska Miklós egészségügyi államtitkár múlt vasárnap az m1 A lényeg című műsorában azt mondta: e héttől kezdődően az államtitkárság is tájékoztatást küld a háziorvosoknak arról, hogy a területükön mely ellátási típusért melyik intézmény felel, Komáromi doktor azt állítja, a mai napig nem kapott semmifajta információt az ellátási szabályokról – írja a hir24.hu portálja.

Ez főképp azokban a kistérségekben jelenthet problémát, ahol az ott lévő városi kórház profilja módosul. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az orvosok - információhiány miatt - nem fogják tudni, hétfőtől hova, melyik intézménybe kell küldeniük a betegeiket - hívta fel a figyelmet.

A strukturális átalakítás egyik legnagyobb hibája, hogy kidolgozásakor nem a betegek, illetve az őket ellátó háziorvosok szempontját vették figyelembe, hanem a jelenleg hozzáférhető intézményekre fókuszáltak – vélekedett a szakember. „Például az ÁNTSZ honlapján is megtekinthető új területi ellátási kötelezettség (TEK) nem azt határozza meg, hogy egy tizenkettedik kerületi pácienst hova küldhetek tovább, hanem hogy egy adott intézmény honnan fogad beteget. Súlyos perceket vehet igénybe, amíg az orvosok a számítógép előtt ülve kibogarásszák majd, hogy a kerületükből mely kórházakba irányíthatnak betegeket. Sürgősségi szituáció esetén ez akár végzetes is lehet" – magyarázta
Komáromi.

A háziorvos szerint ez pont annyira logikátlan és problémás, mint ha a mozik keresője nem szűrne filmcím alapján, és a szórakozásra vágyóknak végig kellene nézniük az összes mozi műsorát, hogy megtudják, hol játsszák az adott filmet.

Az elkövetkező hónapokban fog eldőlni, a gyakorlatban tartható-e az új rendszer, az már azonban most biztos, hogy a tájékoztatást legalább két hónappal ezelőtt meg kellett volna kezdenie a szaktárcának. Ráadásul a nyári szabadságolások miatt - a háziorvosok szempontjából - a lehető legrosszabbkor indították útjára a strukturális változást – emelte ki Komáromi.

Az egészségügyi intézmények mostanra megkapták az Országos Tisztiorvosi Hivatal határozatát, amelyben leírják, hogy mely szakmák milyen ágyszámmal és milyen progresszivitási szinten működnek. Csakhogy: a szakma még adós maradt néhány konkrét definícióval, amelyekben meghatározzák, hogy az egyes szintek pontosan milyen ellátásokat takarnak, és milyen betegséggel hová kell küldeni a beteget. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) feladata, hogy a szakmakódok mögé besorolja az egyes ellátásokat, ez azonban egyelőre még nem történt meg. Pedig enélkül nehezen értelmezhető az ellátási kötelezettség besorolása.

Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor azt mondja: ha a háziorvosokon múlik, akkor az új egészségügyi struktúra indulásával sem lesz káosz az egészségügyben. „Azoknak a betegeknek az esetében lesz káosz, akik eddig is kikerülték a háziorvost, és saját kezdeményezésből, ismeretségek révén próbáltak ellátáshoz jutni. A beavatkozások besorolásának hiánya háziorvosi szempontból nem jelent problémát, a magasabb ellátási szintekre ugyanis jellemzően intézetközi betegirányítással kerül a beteg" – fűzte hozzá Selmeczi, aki szerint az új struktúra vidéken, elsősorban a funkcióváltó intézmények miatt, kevésbé eredményez változásokat. A Budapesten és a főváros vonzáskörzetében lévő "intézményrengetegben" viszont már nem lesz ilyen könnyű a helyzet – mondta a Fakoosz elnöke, aki aggályosnak tartja a fővárosban és környékén lévő túlzott kapacitást.

A Napi Gazdaság információ szerint az intézményekben teljes a tanácstalanság az átállással kapcsolatban. Van, ahol már most elutasítják a betegeket, máshol pénzt kérnek a területen kívüliektől, megint máshol úgy gondolják, az új területi ellátási kötelezettségről (TEK) szóló határozat betarthatatlan, ezért az eddigi gyakorlatot folytatják. Az egészségügyi szakértők úgy vélik, az ágyszámcsökkentés 5−8 milliárdos megtakarítással jár majd. „A megszűnő aktív ágyakon eddig ellátott betegek kereshetnek új kórházat − a megszüntetett egységek orvosai, nővérei, dolgozói viszont aligha. Ha a tovább működő kórházak mindenkit átvesznek, akkor a bérköltség miatt egy fillérjük sem marad az új betegek ellátására, sőt: a több beteget arányaiban kevesebb pénzből kellene ellátniuk. Azaz az az érdekük, hogy csak pénz érkezzen hozzájuk, új dolgozó vagy beteg semmiképpen" − emelte ki Poller Imre.

Az ÁNTSZ kiemelte: oly módon határozták meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy nem lesz lefedetlen térség az országban. Csaknem 44 400 jelenlegi aktív ágynak alig több mint az 5 %-ka, hozzávetőleg 2500 ágy szűnik meg, míg a krónikus ellátásban a mintegy 27 ezres ágyszám szinte változatlan marad.