Hogyan teljesített hazánk a járványban, lesz-e negyedik hullám és melyek a leghatásosabb oltóanyagok?
A statisztikák alapján egyértelmű, hogy egyes országok sokkal jobban kezelték a járvány, mint mások. Melyek lehetnek a döntő tényezők?- kérdezte a népszava.hu Dr. Theo Vost, a Washingtoni Egyetem a koronavírus-járvány modellezésével is foglalkozó Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetének kutatóját.
Az erős kormányzattal rendelkező szigetországoknak, mint Szingapúrnak, Tajvannak és Új-Zélandnak sikerült megfékezni a járványt azzal, hogy szigorúan korlátozták a beutazást, ellenőrizték a távolságtartás szabályait és a maszkviselést. A másik végletet azok az országok jelentették, ahol a döntéshozók részben vagy teljes egészében tagadták a járvány jelentette veszélyeket, mint például Brazília, az Egyesült Államok vagy Oroszország.
Magyarországot hová sorolná?
Lehet, hogy nem én vagyok a legalkalmasabb arra, hogy Magyarországot értékeljem. Mindenesetre az látható, hogy Magyarország nagyon proaktív volt a vakcinabeszerzésben, és a szomszédos országokkal viszonyítva magas az átoltottság, ugyanakkor a járványügyi intézkedéseket kevésbé tartották be, és talán túl korán oldották fel őket.
Intézetük becslése szerint május 9-ig 38 330 Covid-haláleset történt Magyarországon. Tudná részletezni, hogyan számolták ezt ki? Hányan halhattak meg amiatt, mert a kórházak túlterheltek voltak és a betegek ezért nem kaphatták meg a szükséges kezelést?
Vannak becsléseink a többlethalálozásokról, illetve rendelkezünk azokkal az adatokkal is, hogy mennyi Covid-19 okozta halálesetet jegyeztek fel. A kettő közötti különbség többé-kevésbé azt mutatja, hogy hány áldozat maradt ki a hivatalos statisztikákból. Megállapítottuk továbbá, hogy azokban az országokban, ahol részletes adataink vannak a halálozási okokról, általában véve mérséklődtek a baleseti sérülések miatti halálesetek, illetve nagymértékben visszaesett azoknak a száma, akik influenzában, RSV-betegségben (légúti óriássejtes vírus) vagy kanyaróban haltak meg. Más halálozási okok, például a szívbetegség és a rák viszont alig változtak az előre várható szinthez képest. Nincs olyan bizonyítékunk, ami alapján a nyilvántartásból kimaradt áldozatokat a kórházak túlterheltségének vagy a megfelelő kezelés elmulasztásának tulajdoníthatnánk. Más országokban azt tapasztaltuk, hogy a járvány kezdetén a tesztek hiánya miatt nem regisztráltak sok halálesetet. A legtöbb államban pozitív PCR-teszt szükséges ahhoz, hogy a Covid-19-et nevezzék meg a halálozás okának. Megfigyeltük azt is, hogy a fertőzési hullámok csúcspontjánál, illetve a karácsonyi ünnepi időszak alatt nagyobb arányú különbségek voltak a regisztrált és a többlethalálozások között. Ennek oka valószínűleg a rutinszerű szolgáltatások összeomlása lehetett, amikor az egészségügyi ellátórendszer túlterhelt vagy hiányzó kapacitásokkal küzd.
Az Önök járványmodellje nem jelez előre negyedik hullámot Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy végre fellélegezhetünk? - válaszok a cikkben