Megnyílt a PsychArt24 vándorkiállítás, ezúttal szegedi alkotókkal

Megnyílt a PsychArt24 vándorkiállítás május 6-án a Fekete Házban. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika 2024-ben is részt vett a PsychArt24 művészeti festőmaraton országos rendezvényén, melynek helyszíne Szegeden az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ volt. A Pszichiátriai Klinika rendezvényén közel 300 alkotás született, melyekből szakmai zsűri választotta ki a tíz legkiemelkedőbbet, melyek megtekinthetők a 66 képből álló országos vándorkiállításon - tudósított az egyetemi portál.

– A PsychArt24 egy olyan 24 órás nyitott alkotói maraton, amely során diagnózissal élő és egészséges személyek, autodidakta műkedvelők és profi művészek egyenlő félként kapcsolódnak a művészethez és egymáshoz – mutatta be a projektet Dr. Váraljai Anna művészettörténész, aki az alkotások zsűrizésében is részt vett. Elmondta, hogy a 2010-ben indult rendezvény az elmúlt években országos méretűvé nőtte ki magát, mostanra hét város, köztük Szeged is csatlakozott a kezdeményezéshez.

Dr. Váraljai Anna kiemelte, hogy a Psychart24-kiállítás egy társadalmi üzenet is: nemcsak esztétikai élmény, hanem reflektál egy egyre sürgetőbb társadalmi szükségletre, az elfogadásra is. A művészettörténész az alkotás pszichére tett pozitív hatását is hangsúlyozta: – A művészetterápia lényege nem a technikai tökéletesség, hanem az önkifejezés szabadsága. Izgalmas látni, milyen sokszínű, érzelmileg gazdag és őszinte világ tárul fel a most kiállított képeken.

Jean Dubuffet előtt a művészettörténeti kánon figyelmen kívül hagyta azokat az alkotókat, akik nem feleltek meg a normáknak – tudtuk meg a művészettörténésztől. A francia festő az 1940-es években elkezdte gyűjteni a pszichiátriai betegek munkáit: ezt a művészetet Art Brut-nek (’nyers művészet’) hívták. – Jelen alkotások nagyon fontos és sajátos szegmensét képviselik a kortárs vizuális kultúránknak. A legtöbb kép absztrakt vagy félabsztrakt jellegű. Energikus gesztusokat, nyers színhasználatot és intenzív kompozíciókat láthatunk, amelyek nem a megszokott szabályokat követik; ezért képesek áttörni a megszokott érzékelésünk falait. Sok autodidakta képzőművész épp azért vált fontossá a kanonizált művészettörténetben is, mert nem korlátozta őket a formalizált művészeti oktatás – hangsúlyozta Dr. Váraljai Anna.

További részletek a teljes beszámolóban