• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mégsem olyan jó az első koronavírus-gyógyszer

Lapszemle 2021.12.15 Forrás: hvg.hu
Mégsem olyan jó az első koronavírus-gyógyszer

Az első vizsgálatok alapján a Molnupiravir legalább 50 %-kal csökkenti a kórházi kezelés kockázatát, a mostani szerint 30 %-kal.      

A Merck által gyártott tabletta egy második vizsgálatban sokkal rosszabb eredményeket produkált. A delta variáns lehet az oka - írja a hvg.hu.

A vártnál sokkal alacsonyabb hatékonysággal rendelkezik a Merck által gyártott koronavírus elleni gyógyszer, a Molnupiravir – ez derül ki a Nature szerint a készítmény új, már teljes értékű klinikai vizsgálatából.

A Molnupiravir a világ első szájon át szedhető Covid-gyógyszereként lett ismert, és akkor egy kifejezetten hatékony készítménynek tűnt. A szakértők akkor azt mondták: a tabletta legalább 50 százalékkal csökkenti a Covid–19 okozta kórházi kezelés kockázatát.

Egy még újabb vizsgálat után azonban rosszabb eredmények érkeztek: a fenti arány 30 százalékra zuhant, amit a kutatók „elég gyengének” neveztek. A Nature rámutat, hogy a monoklonális antitestes kezelések ezzel szemben akár 85 százalékos hatékonysággal csökkenthetik a súlyos betegség kockázatát. Igaz, az ilyen terápiák sokkal költségesebbek, és intravénásan kell beadni őket.

További részletek a cikkben.