Méltatlan helyzetben a korhatár alatti rokkantak

A 2012-ben bevezetett rendszer az elvtelen spórolásról szól – állítja Demeter Éva, a Korhatár Alatti Rokkantak Országos Szervezetének (KAROSZ) szakmai irányítója. Ordított velem a felülvizsgáló orvos, hogy vegyem tudomásul, nem kapok egy fillért sem, ha nem megyek el kellő időben a pszichiátriára. Volt olyan, hogy órákat várakoztam az orvosra, de nem hívtak be, haza kellett mennem. Belefogytam a hercehurcába, akkor meg azért gúnyoltak ki, hogy lehetek ilyen sovány – panaszolta a Szabad Föld – online-nak a Szolnok megyében élő nő.

A rokkantak embertelennek tartják a 2012-es törvény óta kialakult állapotokat, és fájónak érzik, hogy „naplopóknak" bélyegezzék őket. Jó néhányan pert indítottak, hogy visszakapják a korábbi ellátásukat. Sokan azonban rettegnek és már a felülvizsgálatra sem mernek elmenni, mert attól tartanak, hogy visszaminősítik őket – nyilatkozta Demeter Éva.

Nagyjából háromszázezren lehetnek hazánkban a nyugdíjkorhatár alatti rokkantak. Sokan közülük meg sem érik majd, hogy nyugdíjat kapjanak: vagy korábban meghalnak, vagy nem lesz hozzá elég szolgálati idejük. A rokkantsággal eltöltött idő ugyanis 2012 óta nem számít az öregségi nyugdíjhoz jogfenntartó szolgálati időnek. Általában 50 éves korukban, csaknem 30 éves szolgálati idő után rokkannak le az emberek, de mivel körükben az átlagéletkor 62 év, hiába fizették évtizedekig a járulékot, sokan közülük nem élvezik majd a nyugdíjas éveket.