Mentorok támogatják koraszülő sorstársaikat

Manapság egy 26–27. hétre születő gyermek is lehet később makkegészséges, ám ehhez nemcsak profi egészségügy, de mentálisan jó állapotban lévő szülők is kellenek - írja a magyarhirlap.hu.

Magyarországon a koraszülés lassan népbetegség lesz – állapítja meg Rádi Katalin, a Korábban Érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány életre hívója. Hozzáteszi, ebben vélhetően közrejátszanak a környezeti ártalmak, a helytelen táplálkozás, a káros szokások, a stressz, ám az esetek közel felében egyelőre nincsenek válaszok. Abban azonban az alapítványnál biztosak: döntő lehet, hogy milyen környezetben élünk.

Ugyanakkor öles léptekkel fejlődik az orvostudomány. Míg korábban nehezen volt életben tartható egy 25–26. hétre születő gyermek, ma már a 22–23. héten világra jövő csöppséget is meg tudják menteni, természetesen nem minden esetben. Az, hogy utána a társadalomba – például az oktatási rendszerbe – miként tudnak integrálódni a gyermek és szülei, fontos kérdés. Erre jött létre ez a civil szervezet.

Az alapítvány 2018 elején indította el a dél-alföldi régióban a koraszülöttként világra jött gyermekek családjainak komplex támogató szolgáltatását egy európai uniós projekt keretében. E célra Szegeden, Gyulán, Kecskeméten koramentorházakat hoztak létre. A programnak köszönhetőn a koramentorházakban a koraszülöttek és hozzátartozóik holisztikus szemléletű, direkt szolgáltatásokat vehetnek igénybe, méghozzá ingyen.

Közösség a traumában

Az alapítvány szegedi központjának aulá­jában beszélgettünk. Az épület története allegorikus: a korábban pártházként működő ingatlant lerobbant állapotban vette át a szervezet, ma felújítva várja a családokat. Érkeznek is sorra az anyukák, leülnek, beszélgetnek egymással – mindannyian ugyanabba az élethelyzetbe kerültek. Nem ítélkeznek egymás felett, mindenkinek a saját keresztje a legnehezebb – avat be Rádi Kata. Éppen abban próbálják erősíteni őket, hogyan meríthetnek erőt mások problémájából, a helyzetükkel való megküzdésből, a közösségi érzésből.

E gondolat mentén számos szolgáltatás várja a szülőket, egyrészt a koraszülöttként világra jött gyermekek értelmi, érzelmi, mozgás- és beszédfejlődését segítik, másrészt a családtámogató szolgáltatások a szülők kompetenciaérzését növelik ebben a nem várt élethelyzetben. A mentorházakban dolgozik gyógypedagógus, gyógytornász, fejlesztő szakember, gyermek- és egészségpszichológus, családterapeuta, laktációs szaktanácsadó, gyásztanácsadó. A három mentorházban mintegy ötven szakember tevékenykedik.

Azt, hogy mekkora szükség van a szolgáltatásokra, bizonyítja: Magyarországon a koraszülés majdnem minden tizedik gyermeket érinti, ami magas szám, de nem kiugró, Európában és más földrészen is ez a tendencia látható.

Monostori Dóra, az alapítvány szakmai vezetője 1997-ben kezdett dolgozni a helyi újszülött–koraszülött intenzív osztályon (PIC), azt mondja, azóta töretlen a technikai és a szemléleti fejlődés. Ezzel párhuzamosan azonban megjelentek újabb problémák, hiszen egy ötszáz grammos babát életben tartani nem ugyanaz, mint egy nyolc hónapra születettet koraszülött csecsemőt.

Az orvostudomány ma már a lehető legkisebb kockázatú beavatkozásokkal, ellátásokkal próbálja biztosítani a gyermekek egészségét. Manapság egy 26–27. hétre születő gyermek is lehet később makkegészséges, ám ehhez nemcsak profi egészségügy, de mentálisan jó állapotban lévő szülők is kellenek, ez utóbbi elérésében igyekeznek a koramentorházak minél több segítséget nyújtani.

...

Katának is született egy késői, koraszülött gyermeke. Ekkor döbbent rá, mennyire keveset tudnak a szülők arról, korábban is érkezhet a gyermekük. Meggyőződése, hogy ők sem voltak kellően felkészülve, ahogyan sokan mások sem, mert sok esetben az egészségügyi szakemberek nem úgy kommunikálnak, hogy egy várandós anya fel tudná fogni a közölteket a várandóssága miatt beszűkült tudatállapotban. Ezért kezdte keresni, milyen közösségben tudna feloldódni. Hiszek a közösségben, amely át tudja segíteni az egyént a problémákon, ezért hoztuk létre az alapítványt – érvel.

A legfőbb üzenetük, hogy ha valaki olyan közösségben éli meg élményeit, amelynek tagjai hozzá hasonló problémákkal küzdenek, abból erőt meríthet.