• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Menzareform: a túl kevés só is ártalmas lehet

Lapszemle Forrás: hvg.hu

Sózzunk vagy ne sózzunk? Ha igen, mennyit?

A menzareformot alapvetően jó ötletnek tartják az orvosok, hiszen a hosszú távú túlzott sófogyasztás komoly egészségügyi problémákat okoz, de úgy vélik, elvárásai nem életszerűek. Ezért a rendelet pont az ellenkezőjét éri mindannak, ami a célja lenne: az egészséges életmód ellen hat – írja a hvg.hu portálja.

A lapnak nyilatkozó orvosok megerősítették: a hosszú távú, túlzott sófogyasztás egészségtelen és komoly egészségügyi károkat okoz. A napi szükséges sómennyiség kérdésében azonban már komoly szakmai viták folynak, de az orvosok ettől függetlenül abban is biztosak, hogy az emberminisztérium közétkeztetési reformja nem sikerült olyan frappánsan, mint a királylány akciója, mert a rendelet a tudományos tudománytalanság jegyében fogant. Éppen ezért nem életszerű: tele van túlkapásokkal és aránytalanságokkal.

A rendeletet elemző belgyógyász, Pálffy István elmondta, a menzareform úgy kezel bennünket, mintha mindannyian egységesen 30 literes zsákok lennénk: ha kiürül, újra kell tölteni.

Az orvos szerint enyhén szólva túlzás egységesen meghatározni a sószükségletet egyénre és napra lebontva. Az, hogy naponta kinek mennyi sóra van szüksége, függ az életkortól, a testsúlytól, a napi fizikai aktivitástól, a genetikától, továbbá attól, hogy éppen milyen évszak van, hiszen nyáron általában több sóra van szükségünk, mert jobban izzadunk.

Teljesen eltérő a sóvesztesége annak a gyereknek, aki egész nap ül az iskolapadban, majd hazaérve, egész délután a számítógépet nyomogatja, és annak, aki aktívan, naponta több órát sportol a szabadban. Az ő só- és folyadékveszteségük évszakonként is jelentősen eltérő lehet – magyarázta a belgyógyász, aki leginkább az évszakok szerinti lebontást hiányolja az új étkezési rendből.

Legyen szó egy- vagy kétéves bölcsődésről, óvodásról vagy kisiskolásról, Pálffy István szerint a menzareform kimondottan sószegény életmódot ír elő mindenkinek. Ez pedig ugyanúgy káros lehet, mint a sótúladagolás. A gyerekek egy része hamarosan sóhiány miatt gyengeségről, izomrángásról, izomfáradtságról, izomgörcsökről fog panaszkodni. A nagy növésű, izzadékony, sportoló gyerekeknek akár komoly hiánybetegségei lehetnek – figyelmeztet a belgyógyász.