• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mi az ember helyes definíciója?

Lapszemle Forrás: medicalonline.hu

Összeegyeztethető-e a darwinizmus az emberi jogokkal? Ha biológiai gépek vagyunk, megvehetjük-e a szegény ember veséjét?

John H. Evans végrehajtotta az első vizsgálatot, ami tudományos módszerrel jár utána a kérdésnek. A szociológus John H. Evans a New Scientistben „Amikor az emberi jogok/jók rosszá válnak" (When human rights become wrongs) című cikkében mutatja be vizsgálatának módszertanát és eredményeit. Mint írja, annak az ideának az elfogadása, miszerint biológiai gépek vagyunk, veszélyes ösvényre viheti az embereket - írja a medicalonline.hu.

Mi az ember? Talán ez a legrégebbi kérdés a nyugati intellektuális tradícióban, írja Evans. Ma három definíció verseng egymással, folytatja: a keresztény elképzelés, miszerint az ember az isten képére lett formálva, a második egy filozófiai pozíció, ami szerint az ember speciális képességekkel, pl. tudatossággal bír, a harmadik pedig a biológiai látásmód, ami szerint az embert a DNS-e teszi emberré és határozza meg. A vita nem pusztán akadémiai: a definíció nagyon is számít a való életben, mivel befolyásolja, hogyan bánnak egymással az emberek; mindhárom elképzelés hívei azt állítják, hogy ha a „rossz" nézetet fogadjuk el, az tévútra visz, és rosszul fogunk bánni a többi emberrel.

Egyes társadalomtudósok és bioetikusok már figyelmeztettek arra, hogy a biológiai definíció elfogadása azt eredményezheti, hogy úgy gondolunk az emberekre, hogy azok ugyanolyanok, mint az állatok, és úgy is bánunk velük, és pl. elfogadhatóbbnak tűnik az a gyakorlat, hogy szegény emberektől átültethető szerveket veszünk. A történelemben voltak olyan események, idézi fel a szociológus, amelyek arra utalnak: jogos a félelem; ilyen volt pl. a nácik áltudományos fajelmélete vagy a 19. és 20. század eugenikai mozgalmai. Mi a helyzet a ma emberével? kérdezi Evans, és hozzáteszi: a válaszhoz valójában lényegtelen tudnunk, hogy mi az ember helyes definíciója. Az emberek ugyanis nem aszerint cselekszenek, hogy mi az igaz, hanem aszerint, hogy mit vélnek ők igaznak. A vita tehát egy empirikus – azaz tesztelhető – kérdésre egyszerűsíthető: mit gondolnak az emberek, és mit gondolnak arról, hogyan kéne bánni a többiekkel? John Evans el is végezte a tesztet: megcsinálta a szükséges tudományos vizsgálatot.

A szociológus reprezentatív felmérést végzett az USA lakosságának körében: több mint 3500 felnőttet kérdezett meg egyrészt arról, milyen mértékben ért egyet az ember definíciójának fenti három, szigorú változatával, illetve arról, milyen mértékben ért egyet négy emberrel kapcsolatos állítással: az emberek olyanok, mint a gépek; az ember az állatokkal összehasonlítva speciális; az ember egyedülállóan különleges; valamennyi élőlény azonos értékű.

Az eredmény sokkolta a szociológust. Minél inkább egyetértett a válaszoló az ember biológiai definíciójával, annál inkább hajlamos volt arra, hogy az embert hasonlónak tartsa a gépekhez, és annál kevésbé volt hajlamos speciálisnak, különlegesnek tekinteni, vagy úgy vélekedni, hogy valamennyi élőlény azonos értékű. Továbbá kevésbé volt hajlamos a népirtás megakadályozására, és hajlamosabb volt a vesevásárlást és a spórolás érdekében végrehajtott gyilkosságot helyénvalónak tartani, vagy a fogoly beleegyezése nélkül vért venni. Az eredményt összefoglalva elmondható: azok, akik az ember biológiai definíciójával értenek egyet, nagyobb valószínűséggel vallanak olyan nézeteket, amelyek összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal.