• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem tablettazabáló nép a magyar, de dolgoznak rajta

Lapszemle Forrás: nol.hu

Dunát lehet rekeszteni a sok gyógyszerreklámmal, a televíziós műsorok szünetében mintha csak ilyesféle dőlne a képernyőről.

Pedig a látszat ellenére a magyar nem egy tablettazabáló nemzet. A Népszabadság arra volt kiváncsi: miért nyomasztják a tévénézőket olyan sok hirdetéssel a gyártók. Tavaly több mint hétezer órán keresztül sugároztak vény nélkül kapható készítményekről szóló hirdetéseket a legnézettebb csatornák – derül ki a reklámpiacot monitorozó kutatócég, a Kantar Media (KM) kimutatásából – írja a nol.hu portálja.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, ha az összes adásba küldött szpotot egyhuzamban végigülnénk, akkor két hónap híján egy évbe kerülne megnézni ezeket a gyógyszerreklámokat. 2015-ben az összes sugárzott reklám negyede valamilyen gyógykészítményről szólt. A második legtöbbet hirdetett termék tavaly az élelmiszer volt, és csak 3710 órát „kapott". A helyzet azóta sem változott. A legfrissebb adatok szerint a reklámra legtöbbet költő 15 cég közül öt gyógyszergyár, a listát tavaly a Teva, 2016 első fél évében a Sanofi vezette. Még ennél is monotonabbak a tévés reklámblokkok. Egy átlagos hétköznap este kiválasztottunk egy országos kereskedelmi tévét, egy kisebb kábeladót és a közmédia főcsatornáját. 16 hirdetést láttunk, ebből kilenc gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt reklámozott. Mindebből akár az is következhetne, hogy a magyarok tömik magukba a pirulákat, és a fájdalomcsillapítót is köhögés elleni sziruppal vesszük be.

Csakhogy a családok költségvetését elemző kutatások mást mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal szerint egy átlagos háztartásban 74,6 ezer forintnyi kiadás jutott egy főre, és ebből mindössze 2666 forintot költöttek gyógyszerekre. Kevesebbet, mint szórakozásra, internetre vagy pihenésre. Ráadásul ebben az összegben benne vannak az orvosok által felírt vényköteles tabletták is, amelyeket semmilyen formában nem lehet reklámozni.

Míg a vénymentes gyógyszerekre (angol szakkifejezéssel: „over the counter", rövidítése: OTC) 145 milliárdot költöttünk összesen, a receptre kapható gyógyszerekre jóval többet: 393 milliárdot – olvasható az egészségügyi piacot vizsgáló IMS Health elemzésében.

S, hogy miért van gyógyszerreklámdömping a tévében? – erre a kérdésre a szakemberek így reagáltak: a legkézenfekvőbb, hogy még mindig kevesebbet vásárolunk a vény nélküli készítményekből, mint a nyugati országok polgárai, tehát a gyógyszergyárak fejlődő piacként tekintenek ránk. Ezt a számok is alátámasztják.