Mi az oka, hogy viszonylag jól megúsztuk a koronavírust?

BCG-oltás? Más fertőző betegség elleni átoltottság? Puszta szerencse? Jó időben meghozott intézkedések? Rengeteg a kérdés annak kapcsán, mi az oka, hogy mi, magyarok – eddig legalábbis – a nyugat-európai országokhoz képest nagyon jól megúsztuk a  Covid-19-et. Vokó Zoltán egyetemi tanárt, az Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatóját kérdezte a Mandiner.

Vannak furcsa jelenségek, amelyek a korlátozások mellett is felvetnek kérdéseket a vírus terjedése kapcsán” – szögezi le Vokó.

A tudósokat foglalkoztatja, mi az oka, hogy a járvány sokkal durvábban tarolt Nyugat-Európán, mint keleten.

A szakirodalomban is felvetődött, hogy a BCG, vagyis a tuberkulózis elleni átoltottság is szerepet játszhat a kérdésben, hiszen az látszik, hogy a fertőzés kevésbé viselte meg azokat az országokat, ahol kötelező ez a vakcina. „Ezek egyelőre korai hipotézisek, ötletek csupán, nincsenek még megbízható, tudományos bizonyítékok arról, hogy a BCG-átoltottság hatással lenne a covid-19-re is” – mondja Vokó, aki mindenesetre két kutatásról is tud, ami ezzel kapcsolatban indult, ám ezeknek legjobb esetben is hónapok múlva lesznek eredményei.

„Eddig mindössze egy egyszerű, ökológiai korrelációs vizsgálat áll rendelkezésre, ami azt mutatta, hogy azokban az országokban, amelyekben a BCG-átoltottság magas, kevesebben fertőződtek meg az új típusú koronavírusban, és a halálozás is alacsonyabb, de egyelőre ez alig  több, mint találgatás, hiszen számtalan egyéb eltérés is van ezen országok között, illetve egyéni szinten még nem sikerült igazolni ezt az összefüggést” – szögezi le.

Mutálódott kórokozó?

A halálozási arányok közötti különbség óriási, a földrajzi távolság viszont vírusléptékben nem olyan nagy, ami indokolhatná ezt. A kutatók ezért azt is vizsgálták, hogy időközben mennyire mutálódott a kórokozó, ám bebizonyosodott: a covid-19 hazánkba érkezett törzsei és a Nyugat-Európában pusztítók között nincs nagy különbség.

Azt sem tartja valószínűnek Vokó, hogy populációs szinten genetikai tényezők magyaráznák a különbséget. Mint mondja, az európai lakosság genetikai jellemzői nem különböznek nagymértékben, szinte majdnem kizártnak tartja, hogy ilyen markáns különbség lenne az országok között pusztán genetikai okok miatt.

Más oltás?

„Tetszetős magyarázatnak” tartja viszont, hogy nemcsak a BCG, hanem más fertőző betegségek elleni nagyon szigorúan előírt, magas átoltottság lehetne az oka annak, hogy Kelet-Európa jobban megúszta, mint nyugat, ám jelen pillanatban ezzel kapcsolatosan sincs semmiféle evidencia, így egyelőre ez is a találgatások mezsgyéjén marad csupán. „Az ugyanakkor világosan látszik, hogy a távolságtartásnak, az időben bevezetett intézkedéseknek és az emberek fegyelmezettségének nagyon komoly hatásuk van, ahogy a maszkviselésnek is, hiszen a járvány dinamikája megtört” – hangsúlyozza.