Mi folyik a hazai szülészeteken?

Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a császármetszések aránya az éves születésszámok tükrében nem haladhatná meg a 15 százalékot, Magyarországon ez az arány évek óta jelentősen magasabb, és még lassan emelkedik is. A császármetszések arányát tekintve az Európán belüli mezőnyben is az első harmadba esik Magyarország, írja a Pénzcentrum.

A WHO szerint a 10-15 százalék alatti császármetszéses szülés arány az ideális - az ez alatti részarány kockázatot jelenhet a gyermekek és édesanyák egészségére, viszont az ennél magasabb szám túlkezelésre utal. Bár a magyar nők átlagéletkora a szülés pillanatában folyamatosan növekszik - 2023-ben 30,54 év, 2014-ben 30,14 év, 2004-ben pedig 28,27 év volt a KSH adatai szerint -, amivel együtt nő az esély a császármetszésre is, azonban a hazánkban egyre emelkedő a császármetszések arányát nem magyarázza önmagában az anyák emelkedő átlagéletkora.

A NEAK által közzétett utolsó adatok szerint nem történt jelentős javulás az elmúlt években a császármetszéses esetek arányában, sőt inkább romlik a helyzet. 2015-ben a szülések 38,46 százaléka történt császármetszés útján, 2023-ban már 40,86 százalék. Vagyis 79 429 szülésből 32 453 császármetszéssel történt a kórházi összesített adatok alapján tavaly. Ennél magasabb arány 2018-tól 2020-ig fordult elő.

Az Eurostat adatai valamivel jobb arányt mutatnak: Magyarországon 36,48 százalékos volt a császármetszések aránya 2022-ben. Az eltérés feltehetően a számítási módszertan különbségeiből adódik. Mindenesetre mindkét arányszám jelentősen magasabb, mint a WHO ajánlása.

További részletek a Pénzcentrumon.