Mi lesz, ha a vírus túljár a vakcinák eszén?

Tavaly tavasszal a fél ország, sőt a fél világ csapott fel néhány hónap alatt konyhaepidemiológusnak, és olyan kifejezések szivárogtak be sokak mindennapos beszélgetéseibe, mint a reprodukciós szám vagy a járványgörbe ellaposítása. Mostanra, a járványhelyzet változását követve, mindenki virológussá képezte át magát, és tüskefehérjékről, mRNS-ekről és antitestekről diskurál. Mióta pedig elkezdődött az oltás a koronavírus elleni vakcinákkal, szinte mindenki úgy fújja, melyik gyártmány hány százalékot tud, mintha csak autós kártyákról mondaná be a hengerűrtartalmat. A vakcinák hatásossági mutatója azonban nem is olyan magától értetődő, mint gondolnánk – a lehetséges hasznukat pedig pláne nem lehet egyetlen számmal kifejezni, írj a Telex.

Az influenza elleni vakcinát is évente újratervezik, elképzelhető, hogy a koronavírus ellen is frissíteni kell időnként az oltóanyagot. Az AstraZeneca szerint ha szükséges, idén őszre már le tudnak tenni az asztalra egy módosított vakcinát a dél-afrikai variáns ellen. A Novavax már be is jelentette, hogy kifejezetten erre a variánsra is elkezdik a vakcinafejlesztést. A Pfizer és a Moderna is vizsgálja, lehetne-e egy újabb adaggal növelni a vakcina által a variáns ellenében kiváltott immunválasz erejét és tartósságát.

Az új fejlesztések értelemszerűen nem a nulláról indulnának, sokkal egyszerűbb ráncfelvarrni egy vakcinát egy mutáció miatt, mint kifejleszteni egy teljesen új kórokozó ellen. Az mRNS-vakcináknak – mint a Pfizer–BioNTech és a Moderna készítménye – ráadásul épp az az egyik előnyük, hogy mivel nincs szükség hozzájuk magának a vírusnak vagy egy részének a szaporítására (mert csak a tüskefehérje előállításához szükséges genetikai információ kerül beléjük), gyorsabban igazíthatók új variánsokhoz. Ha egy mutáció szükségessé teszi, hogy változtassanak a vakcinán, Ugur Sahin, a BioNTech vezérigazgatója szerint hat hét alatt előállítható az új oltóanyag. (Bár a bevetése a kötelező tesztelések miatt valamivel hosszabb időbe telne.)

Hiába jó maga a vakcina, ha logisztikai problémák lépnek fel (ahogy az épp történik is), ha magas a vakcinák elutasítottsága (ahogy az bizonyos vakcinákkal szemben Magyarországon is felmerül), vagy ha súlyosbodik a járványhelyzet (ahogy itthon is vannak erre utaló jelek).

Az egyértelműnek tűnik, hogy a legmodernebb technológiájú mRNS-vakcinák a leghatásosabbak: a Pfizer–BioNTech 95, a Moderna 94 százalékos vakcinát fejlesztett. De az is látszik, hogy a járvány elleni küzdelemben az alacsonyabb hatásosságú vakcinák is fontos szerepet kaphatnak, mert a súlyos megbetegedéseket és a haláleseteket ezek is segítenek megakadályozni, és bár ez még nem világos, van rá esély, hogy a fertőzés továbbadását is csökkenthetik. Arról nem is beszélve, hogy a legmagasabb hatásosságú vakcinákból a gyártási kapacitások korlátozottsága miatt egyelőre nincs is elég, ráadásul ezeket szállítani és tárolni is nehezebb, mert extra hidegre van szükségük.

Épp ezért mondják rendre a szakértők, hogy hiába marad el a Pfizer–BioNTech vagy a Moderna vakcinájáétól például az AstraZenecáénak a 70 százalék körüli hatásossága. Ha jóval könnyebb eljuttatni a világ minden pontjára (és ami szintén nem elhanyagolható ilyen szempontból: jóval olcsóbb), akkor ezzel együtt is nagy segítség lehet a globális átoltottság elérésében. A Janssen vektorvakcinájának hadrendbe állításával pedig megérkezhet az első olyan oltás, amelyből egy adag is elég, ami a disztribúciót is jelentősen megkönnyíti, és a gyártási kapacitásokkal is kíméletesebb.