Mi lesz, ha kihúzzuk a nyugdíjig? Árnyékban az arany évek

A munkába járás alól felszabadulva immár hobbijának hódolhat, családjának élhet. Hazánkban gyakran félelemmel párosul a közelgő nyugdíjas lét, amelyben anyagi, egészségügyi kiszolgáltatottság fenyeget, noha az idősek tapasztalata, bölcsessége sokat érhetne a fiatalabbak számára – olvasható a Somogyi Hírlap – online oldalán.

Többek között ezt a szakadékot is hivatott feloldani itthon az aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás éve, amely egyébként uniós irány, az Európai Parlament jelölte ki erre a 2012-es évet.

Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára csurgói látogatása alkalmával a lap kérdésére megerősítette: a magyar nyugdíjas általában különbözik a nyugat-európai nyugdíjastól életszemléletben és egészségben is. Erről nem az idős tehet – emelte ki az államtitkár. - Nálunk más egészségügyi ellátás volt, más munkaügyi szabályok, sokkal inkább megrokkantak az emberek, emellett az anyagi helyzettől is függ, hogy mennyire tudnak kimozdulni, pihenni, szabadságra elmenni. Ezért tartjuk fontosnak, hogy legyen egy ilyen év, amikor felhívjuk arra a figyelmet, hogy idősebb korban is nagyon nagy dolgokra képes az ember. Sok jó példa van itthon és szerte a világon, hiszen 60-70, akár 80 éves emberek is találnak ki, fedeznek fel valamit, vagy tanítanak, oktatnak fiatalokat, idős korban is lehet társadalmat formálni és segíteni.

Az államtitkár példaként említette Jedlik Ányost, aki 78 éves korában ment nyugdíjba, és Kapisztrán Jánost, aki 70 évesen vezette diadalra a magyar seregeket Nándorfehérvárnál.

Az idős falusiak, akik a kiskertjükben megtermelt zöldséggel, gyümölccsel igyekeznek kis nyugdíjukat kiegészíteni, példát mutatnak azok számára, akik segélyért állnak sorba, miszerint az embernek magáért is kell tenni, az állam vagy önkormányzat önmagában nem tud minden problémát megoldani – tette hozzá Soltész.

Ugyanakkor egyre kevesebben vannak ezek az idős nénik, bácsik – állapította meg Kisné Madács Ilona, a csurgói gondozási központ vezetője, aki hozzátette azt is, régen a mamika napi programja volt, hogy reggel megetette a tyúkokat, aztán ment a kertbe, most alig tartanak baromfit, s legtöbbször már csak virágoskert van. Elveszőben az igazi falusias jelleg, kevesebb a szőlőjét kapálgató nyugdíjas férfi is. Jó, ha a családban hasznossá teheti magát az idős, például vigyáz az unokákra, és sajnos a munkanélküliséggel egy másfajta "hasznosság" is előtérbe került: a nyugdíjas nyugdíjából támogatja a fiatalokat – hangsúlyozta a csurgói gondozási központ vezetője.

Ha aktív idősödésről beszélünk, különbséget kell tenni városi és falusi idős között, már csak a környezetből adódóan is, és ez nem feltétlenül rossz, vagy jó. Kisné úgy véli: lehet, hogy egy városi egyszerűbben jut hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz, de az milyen jó, ha a házi gondozót már gyerekkora óta ismeri az ellátott, vagy az ételkihordást nem egy idegen cég végzi, és kis közösségben jobban is tudnak egymásra figyelni.

A falusiak többsége úgy gondolja, hogy a fizikai munka elegendő mozgás, pedig nem, hiszen a célzott testnevelés más-más izomcsoportokat mozgat meg – hívta fel a figyelmet Csaba Árpád iharosberényi testnevelő.

Az egészséges életmódot tekintve azonban előnyben vannak a városi idősek, mint az egy egészségügyi felmérésből kiderült.

Somogy összességében a magas halálozási kockázatú területek közé tartozik, az országos átlaghoz képest férfiaknál 9 %-os, nőknél 11 %-os szignifikáns halálozási többletet igazoltak. Továbbá, statisztika bizonyítja: minél kisebb a település, annál kedvezőtlenebb a halandóság és alacsonyabb a várható élettartam. 2009-ben például az ezer fő alatti településeken az országos átlaghoz képest a nők 1,2, a férfiak 2,1 évvel kevesebb életévre számíthattak születésükkor. A legjobb életfeltételek az ötven és százezer lélekszám közötti városokban érhetők el.

A vizsgálat kapcsán Sik József háziorvos is megerősítette: hiányosak a falusi ember ismeretei az egészségtudatos életmódról és fejletlenebb az egészségkultúrája, a városiak előrébb tartanak. Ráadásul városban be tudják szerezni és meg tudják fizetni az egészséges termékeket, van sportolási lehetőségük. Falun a megélhetés fontosabb, itt túlakarják élni a pénztelenséget, a minőségi életre se pénz, se energia.