• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mi minden jönne ki a Puskás-stadion árából?

Lapszemle Forrás: index.hu

A béremelésen túl az egyszeri beruházások terén is lenne mihez kezdeni az egészségügyben 200 milliárddal.

Ha populisták akarnánk lenni, és nem értékelnénk a nemzeti látványsport pénzben nem kifejezhető, a nemzeti összetartozás erősítése szempontjából felbecsülhetetlen értékét, akkor akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy pazarlás 200 milliárdot elkölteni egy stadionra, és máshol akár jobb helye lenne ennek a pénznek. Például az egészségügyben vagy az oktatásban - írta az index.hu.

Hogy mennyi pénzről is van szó, azt talán érzékelteti, ha kiragadunk a 2017-es költségvetésből néhány tételt, amely nagyságrendileg hasonló értékű. Így például
a helyi önkormányzatok valamivel kevesebben kapnak működésük általános támogatására az államtól, mint a Puskás-stadion ára (155 milliárd), de köznevelésre is nagyjából annyi jut nekik, mint a stadionra szánt összeg (186 milliárd);
az ágazati életpályamodellekre és bérintézkedésekre 180 milliárdot költ az állam;
a rendőrség teljes személyi juttatási kerete 206 milliárd;
vidékfejlesztésre 203 milliárd jut idén;
míg a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek teljes bérköltsége 226 milliárd.

Korábbi számítások szerint az állami intézményekben nagyságrendileg 16 ezer orvos dolgozik, ami egyben azt is jelenti, hogy az ő fizetésükhöz a Puskás-stadion árából 20 éven át hozzá lehetne dobni havi 50 ezer forintot, hátha ettől kevesebben mennek el. De ha az összes egészségügyi dolgozónak (99 ezer embernek) akarnánk adni havi 30 ezer forint pluszt, akkor is kitartana közel hat évig a 200 milliárd.

Vagy esetleg bele lehetne tenni még egy kevés pénzt a Rezidens Támogatási Programba, amely 2011 és 2016 között mindösszesen ötmilliárd forintjába került az államnak, és ebből is sikerült 3500 pályakezdő orvosnak ösztöndíjat adni.

De az egyszeri beruházások terén is lenne mihez kezdeni az egészségügyben, és a 200 milliárd e tekintetben is hatalmas összeg. Jó példa a budapesti egészségügyi ellátás rendbetétele: a kormány nemrég még úgy tervezte, hogy a Puskás-stadion árával azonos összegből, azaz 200 milliárd forintból három új szuperkórházat is létre lehetne hozni a fővárosban.
A teljes egészségügyi átszervezés pedig 335 milliárdba, azaz nagyjából 1,5 Puskás-stadionba kerülne. Kár, hogy a focistadionnal ellentétben a kórházi helyzet rendbetétele látszólag kisebb prioritást élvez. Továbbiak a teljes cikkben