• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mi okozza a meddőséget, spontán vetélést?

Lapszemle Forrás: magyaridok.hu

A londoni kutatók szerint ők csak az élet első szakaszát tanulmányozzák.

A világon először egy londoni intézet kapott hivatalos engedélyt arra, hogy humán embriókkal végezzen génkísérleteket. Így jutunk el a „méretre szabott" embriók korába – fejtik ki a kétkedők, míg a kísérlet résztvevői szerint ez nem történhet meg. A londoni Francis Crick Institute kutatóintézetben a héten megkezdődtek a humán embriókkal végzett génkísérletek. A Kathy Niakan doktornő vezette csapat arra kapott felhatalmazást, hogy próbálja feltárni a meddőséget és spontán vetélést okozó zavarokat. Az emberi embriók génállományának manipulálására hét nap áll rendelkezésükre, utána meg kell semmisíteni azokat. Nagy-Britanniában 14 nap elteltével tekintik a megtermékenyített petesejtet életképesnek. Arról szó sem lehet, hogy anyaméhbe visszaültessék az embriókat – olvasható a magyaridok.hu portálján.


Az intézet vezetője, Paul Nurse szerint ezek a kísérletek alapvetőek ahhoz, hogy megértsük, miért fejlődik az egyik embrió jó egészségben, és másnál miért lép fel vetélés. Száz megtermékenyített petesejtnek csupán a fele éri el a hólyagcsíra állapotot. Közülük 25 beágyazódik a méh falába, és csak 13 képes a három hónapon túli túlélésre. A kutatók egy génre gyanakodnak, az OCT4-re, amely irányítja az előző folyamatot. (A jelenleg engedélyezett génmódosítások még arra sem irányulnak, hogy az embriók megtapadását elősegítsék.)