Nem akarnak reformot, csak működőképes egészségügyet

Az ápolóknak és a kórházakban dolgozó nem egészségügyi alkalmazottaknak nagy arányú béremelést, a többet dolgozó orvosnak plusz pénzt, a betöltetlen háziorvosi praxisokat vállaló orvosoknak kiemelt fizetést szeretne az ellenzék egészségügyi programjának kidolgozását koordináló Komáromi Zoltán. A háziorvosként dolgozó DK-s politikus szerint vannak jó dolgok is a magyar egészségügyben, de ezek nem állnak össze rendszerré. Még ha egy választási győzelem esetén meglepetések is érhetik őket a költségvetés valós helyzetéről, akkor is évi 1000-1200 milliárd forintot kellene fordítani az egészségügyre, különben az nem fog működni. Nem akarnak fizetős egészségügyet, csak újra meg akarják adni a lehetőséget arra, hogy az orvosok és az ápolók a normál munkaidő után az állami kórházban végezzenek plusz munkát plusz pénzért, írja a Telex, amely interjút készített Komáromi Zoltánnal. 

...

Háziorvosként mennyire látja át az egészségügy problémáit?

Negyven éve dolgozom a magyar egészségügyben, és ezt az időt emlékeim szerint folyamatos morgással töltöttem. A diplomám megszerzése után a mentőszolgálatnál, majd háziorvosként és a háziorvosi szakma országos szakfelügyelőjeként mindenhol elég gyorsan megtaláltam azokat a dolgokat, amelyekről azt gondoltam, lehetne azokat jobban is csinálni. Most eljutottam oda, hogy van egy jó és motivált csapat, mindenkiben benne van ez az elégedetlenség. De most már nemcsak kritikát fogalmazunk meg, hanem a továbblépés módozatait dolgozzuk ki.

Mondjon egy jó és egy rossz dolgot a mai egészségügyben.

Nagyon rossznak tartom, hogy a beteg teljes bizonytalanságban, tájékoztatás nélkül bolyong a rendszerben. Ennek a legrosszabb következménye az, hogy végül sokan nem kapnak megfelelő kezelést. Ehhez egy megfelelő betegútszervezési rendszert kell majd létrehozni. Jónak tartom, hogy a megyei kórházak felszereltsége ugyan sokat javult, ahol a sürgős és súlyos eseteket elvileg jobban el tudják látni, de egyelőre nem javult például a kardiológiai betegek túlélési mutatója. Pozitív a magyar egészségügy digitalizációja is, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése, még ha ennek megvalósítása nagyon sok hibával történt is. Örömteli, hogy fejlesztették a kiterjesztett hatáskörű ápolók képzését, akik sok feladatot át tudnának venni az orvosoktól, de ehhez nincs jogszabály.

...

Orbán Viktor tavaly júniusban azt mondta: az a jelszava, hogy csak reformot ne, mert az elmúlt harminc évben az egészségügyi reformokkal az emberek csak rosszabbul jártak. Önök akarnak reformot?

Mi se akarunk reformot. Mi működőképes egészségügyet szeretnénk a betegek érdekében és a jelenleg ott dolgozó szakemberek megtartása érdekében. Ha ugyanis az a kaotikus állapot marad fenn, amiben most vagyunk, akkor a kórházi szakdolgozóknál a fiatalokról eleve lemondhatunk, mivel nem képeznek már annyi utánpótlást az egészségügybe, akik pótolni tudnák a nyugdíjba vonulókat. Ha a kórházi intézményrendszer megmarad olyannak, amilyen most, akkor olyan szakdolgozó- és szakorvoshiány lesz, ami ki fogja kényszeríteni kórházi osztályok, részlegek vagy intézmények bezárását. Ez nem azért lesz így, mert a gonosz kormányzat ezt szeretné, hanem mert nem lesz ember, aki működtesse őket.

A teljes interjú a Telexen olvasható.