A közölt adatok szerint gyenge a gyógyítási hatékonyság

Sok szakértő sokszor elmondta már, hogy ha a kormány vagy az operatív törzs részletes járványügyi adatokat közölne, folyamatosan, transzparens módon, akkor nemcsak a közbizalom erősödhetne, hanem ennek révén a járványügyi védekezést is segíthetnék vele, írja a Telex.

Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter vasárnap az Inforádiónak olyan adatokat is elmondott a koronavírus negyedik hullámáról, amelyeket egyébként nem szoktak közölni, de az ő számaiból vagy arra lehet következtetni, hogy közük sincs a valósághoz, vagy arra, hogy a kórházba került betegek ijesztően nagy hányada hal meg. Nézzük, mit mondott Kásler a 2021. szeptember 7-e és 2022. január 3-a közötti időszakról! Állítása szerint:

456 ezer magyar fertőződött meg koronavírussal;

közülük 17 ezren szorultak kórházi kezelésre, 60 százalékuk nem kapott oltást korábban, 40 százalékuk oltással került be;

intenzív osztályon 1850 embert kezeltek, közülük 70 százalék nem volt oltott;

a fentebb említett időszak alatt 9485-en haltak meg a koronavírussal összefüggésben.

Kásler kiemelte, hogy a megelőző hullámokhoz képest az áldozatok aránya jóval kisebb volt. Míg korábban a fertőzöttek közel 4 százaléka halt meg, addig a negyedik hullámban csak 2,1 százalékuk. 

Önmagában ez örvendetes tény, de a fenti adatokat jobban megnézve kirajzolódik egy másik, rendkívül rosszul hangzó következtetés is. Nem zárnánk ki, hogy vannak olyanok, akik akár saját döntésük következtében nem kerülnek kórházba akkor sem, amikor súlyosabb állapotba kerülnek a koronavírus-fertőzés miatt, de a gyakorlat inkább azt mutatja, hogy döntő többségük kap kórházi kezelést.

Azt azért nem feltételeznénk, hogy a miniszter gyanútlanul arról számolna be, hogy milyen gyenge a gyógyítási hatékonyság a magyar kórházakban, de az elgondolkodtató, hogy Káslernek fel sem tűnik, hogy 50 százalék feletti kórházi halálozási arányt közöl.