Kiderítették, a szervezet mely részén emlékszik az immunrendszer a korábbi fertőzésekre és oltásokra.
Új anatómiai struktúrát azonosított kutatók egy csoportja az immunrendszeren belül. A meghökkentő felfedezés a szakértők szerint újfajta, modern vakcinák kifejlesztéséhez vezethet, írja az origo.hu.
Az ausztráliai Garvan Institute of Medical Research intézet munkatársainak azt sikerült kiderítenie, a szervezet mely részén emlékszik az immunrendszer a korábbi fertőzésekre és oltásokra – valamint az immunsejtek hol gyülekeznek, hogy egy korábban már ismert fenyegetésre erőteljesen és effektíven reagálhassanak.
A keresett struktúra megtalálását nagyfelbontású háromdimenziós mikroszkóp tette lehetővé, a kutatóeszközzel élő állatok testének működését tanulmányozták és vették filmre. Mint kiderült, a szervezetben a megfigyelt szerkezet – amely különböző immunsejtek sokaságából áll össze – nem random, hanem nagyon is „jól átgondolt” módon van pozícionálva, így villámgyorsan reagálhat a fertőzésekre és hamar szembeszállhat a testet támadó, már ismert kórokozókkal.
Egészen döbbenetes, hogy mi tudósok már több mint háromszáz éve tanulmányozzuk a test szöveteit mikroszkópokkal, és mégis, még mindig ennyi titok rejtőzik bennünk – mondta Tri Phan professzor, a Nature Communications című rangos tudományos magazinban megjelent publikáció egyik szerzője.
A korszerű technika segítségével a kutatók többféle immunsejtet is megfigyeltek az SPF belsejében. Ezek közül kitüntetett szerepe van a B-sejteknek (vagy B-limfocitáknak), amik az immunrendszer memóriáját testesítik meg, vagyis tartalmazzák azokat az információkat, hogy miként érdemes megtámadni és megsemmisíteni a szervezet számára már ismert kórokozókat. A többi immunsejt segítőként végzi a munkáját.
Ugyancsak fontos része a felfedezésnek a B-sejtek plazmasejtekké való átalakulásának megfigyelése. A plazmasejtek kulcsszerepet töltenek be az infekció elleni küzdelemben, mivel antitesteket termelnek. Az antitestek felismerik az idegen fehérjéket, mikroorganizmusokat és méreganyagokat, hozzájuk kötődnek, majd semlegesítik vagy elpusztítják őket.
A felfedezés újfajta, modern vakcinák kifejlesztését teheti lehetővé. A jelenleg ismert védőoltások mindössze arra koncentrálnak, hogy B-sejtek előállítására ösztökéljék az immunrendszert. A friss eredmények alapján ugyanakkor arra is külön figyelmet kell fordítani, miként reaktiválhatók a B-sejtek, hogy plazmasejtekké alakuljanak.