• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mi vár a legsúlyosabb koronavírus-betegekre a gyógyulás után?

Lapszemle 2020.04.27 Forrás: mfor.hu
Mi vár a legsúlyosabb koronavírus-betegekre a gyógyulás után?

A vírus apránkénti visszaverésével az orvosoknak arra is gondolniuk kell, hogy mit hagy maga mögött a túlélő páciensekben a kór.

Akiket a legsúlyosabban kapott el a koronavírus, azok között is vannak, akik fel tudnak gyógyulni, le tudnak jönni a lélegeztetőgépről, és el tudják hagyni a kórházat, hogy folytassák az életüket. Ahogy egyre több intenzíven kezelt páciens gyógyul ki a kórból, úgy kezdik el komolyabban vizsgálni, milyen potenciális, elhúzódó hatásai vannak az emberi szervezetre a vírusnak és az ellene alkalmazott gyógykezelésnek. Az eddigi tapasztalatokat szedte össze a Science tudományos folyóirat pénteken megjelent, legutóbbi számának cikke, mely több egészségügyi szakembert, virológust is megszólaltat, köztük a Johns Hopkins Kórház egy orvosát is - ismertette az írást az mfor.hu.

Azt már most tudjuk, hogy a koronavírus nemcsak a tüdőt károsítja meg, de a veséket, a vérereket, a szívet, az agyat és további belső szerveket is. Elhúzódó hatásairól még nem áll rendelkezésre elég adat, de azok az eddigi feltételezések szerint a súlyos tüdőgyulladás utóéletéhez lehetnek hasonlók. Így a koronavírus is akut légúti distressz szindrómához (ARDS) vezethet, mely során folyadék kerül a léghólyagokba, a folyadékfelhalmozódás (ödéma) pedig meggátolja az oxigén véráramba jutását. A Science-nek nyilatkozó orvos szerint a legtöbb páciensnek végül meggyógyul a tüdeje, de egyes esetekben az ARDS hosszú távú légzési problémákhoz vezet.

A súlyos tüdőgyulladásoknál a gyulladás hosszú ideig való fennállása - és krónikus betegségek megléte - megnöveli más betegségek kialakulásának kockázatát, így a szívroham, a sztrók és a vesebetegségekét is. A koronavírus-járvány után emiatt ez utóbbi esetek megszaporodására lehet számítani.

Ez nem korona-specifikus, hanem minden az intenzív osztályra került betegre igaz: az osztályról kikerülve hajlamosak lesznek arra, hogy számos fizikai, kognitív és mentális probléma alakuljon ki náluk. A koronás betegeknél ez a kitettség valószínűleg még erősebb lesz, mert a súlyos esetek hosszú időt töltenek lélegeztetőgépre kötve, benyugtatózva. Nagy az esélye az izomsorvadásnak - ezért fontos, hogy a súlyos betegeket az ápolók mozgassák, vagyis segítsenek nekik megemelni a karjukat, lábukat, segítsenek nekik felülni, végül járni. A cikk szerint ez segíthet hamarabb lekerülni a lélegeztetőgépről, és elhagyni az intenzív osztályt. továbbiak a teljes cikkben